KIEMELKEDŐEN KÖZHASZNÚ

FEHÉR BOT ALAPÍTVÁNY

4087 HAJDÚDOROG,

NÁNÁSI U. 4.

A LÁTÁSSÉRÜLTEK ELEMI REHABILITÁCIÓS KÖZPONTJA

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

I. RÉSZ

SZERVEZETI RENDELKEZÉSEK

1. Fejezet

ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK

1. A Látássérültek Elemi REHABILITÁCIÓS KÖZPONTJÁT a KIEMELKEDŐEN KÖZHASZNÚ FEHÉR BOT ALAPÍTVÁNY létesítette, így a fenntartói jogok és kötelezettségek az alapítványt illetik, illetve terhelik.

2. A REHABILITÁCIÓS KÖZPONT célját és feladatait alapító okirata és szakmai programja tartalmazza.

3. A REHABILITÁCIÓS KÖZPONT a tevékenységére vonatkozó jogszabályok és belső szabályzatok szerint működik.

4. A REHABILITÁCIÓS KÖZPONT a Fehér Bot Alapítvány részben önálló szervezeti egysége, jogi személyiséggel nem rendelkezik.

5. Központ vezetője és munkatársai az alapítvánnyal állnak munkaviszonyban. A munkáltatói jogkört az alapítvány elnöke gyakorolja.

6. A REHABILITÁCIÓS KÖZPONTTAL kapcsolatos bevételeket és kiadásokat a fenntartó költségvetése, illetve számviteli nyilvántartása elkülönítetten tartalmazza.

7. Ezen szervezeti és működési szabályzat, valamint a REHABILITÁCIÓS KÖZPONT egyéb belső szabályzatai a fenntartó jóváhagyásával lépnek hatályba.

2. Fejezet

SZERVEZETI ÉS SZEMÉLYI RENDELKEZÉSEK

1. A REHABILITÁCIÓS KÖZPONT irányítója, felelős vezetője a REHABILITÁCIÓS KÖZPONT vezetője.

A REHABILITÁCIÓS KÖZPONT VEZETŐJÉNEK ALAPVETŐ FELADATAI:

a) a REHABILITÁCIÓS KÖZPONT SZAKMAI PROGRAMJA teljes körű végrehajtásának irányítása és a feladatok teljesítésének folyamatos ellenőrzése, a szakmai program módosítására irányuló javaslatok kidolgozása jogszabályváltozás esetén, valamint az új szükségletek és igények szerint,

b) a REHABILITÁCIÓS KÖZPONT éves munkatervének és költségvetésének, valamint a képzési terv elkészítése és jóváhagyás végett az elnök és a kuratórium elé terjesztése,

c) szükséghez képest, de legalább havonta egy alkalommal munkaértekezlet valamint legalább hetente megbeszélés szervezése,

d) a munkatársak szakmai segítése, továbbképzésük és szupervíziók szervezése,

e) a REHABILITÁCIÓS KÖZPONTTAL kapcsolatos nyilvántartások és statisztikai összesítések rendszeres ellenőrzése, a Munkaügyi Központ felé, mint Magán-munkaközvetítő szervezet benyújtandó beszámolók elkészítése,

f) a REHABILITÁCIÓS KÖZPONT pályázataival kapcsolatosan:

- a Szociális és Munkaügyi Minisztérium,

- a Fogyatékosok Esélye Közalapítvány,

- az állam, az önkormányzatok és más támogató szervezetek részére szolgáltatandó beszámolók, statisztikai jelentések elkészítése, határidőre történő beküldése.

2. A rehabilitációs központban a munkatársak két belső szervezeti egységben végzik munkájukat:

a) a Debrecen Eötvös u. 22. szám alatti székhelyen működő csoportban és

b) a Nyíregyháza Sóstói út 29. szám alatti kirendeltségen működő csoportban.

A csoportokat csoportvezetők irányítják.

A csoportvezetők munkájukat a központ vezetőjének irányítása és ellenőrzése mellett végzik.

3. A REHABILITÁCIÓS KÖZPONT KERETÉBEN

A debreceni csoportban:

a) pszichológus,

b) mozgástréner,

c) tiflopedagógus,

d) szociális munkás,

e) számítástechnikai tanár,

f) gyakorlati oktató, sorstárssegítő,

g) adminisztrátor dolgozik.

A nyíregyházi kirendeltségen működő csoportban:

a) pszichológus,

b) szociálpedagógus,

c) informatikus (számítástechnikai oktató),

d) gyógytestnevelő munkatársat foglalkoztat.

A központ vezetője mindkét csoportban, mint szociálismunkás, illetve mentálhigiénés szakember szolgáltató tevékenységet is végez.

A csoportok munkáját jogász segíti.

A nyíregyházi ügyfelek teljes körű ellátása érdekében a mozgástréner és a tiflopedagógus utazó tanárként is tevékenykedik, illetve a nyíregyházi ügyfelek a tájékozódás és közlekedésoktatás egy részét Debrecenben kapják meg.

A rehabilitációs központ vezetője köteles gondoskodni arról, hogy a két csoportban ellátott látássérült személyek azonos mennyiségű és minőségű szolgáltatást kapjanak az eltérő szakember bázistól függetlenül.

Az alapítvány törekszik arra, hogy a nyíregyházi csoportnál is mielőbb alkalmazásra kerüljön tiflopedagógus és mozgástréner.

4. A REHABILITÁCIÓS KÖZPONTBAN csak büntetlen előéletű, erkölcsileg fedhetetlen, a fogyatékos személyek iránt kellő szimpátiával és szolidaritással rendelkező személy foglalkoztatható. Az új munkavállalók a munkába állás időpontjától számított 30 napon belül kötelesek friss erkölcsi bizonyítványukat a titkárságon leadni.

5. A munkatársak részletes feladatait munkaköri leírásban kell meghatározni.

A munkaköri leírásnak tartalmaznia kell:

a) az alá és fölérendeltségi viszonyt,

b) a helyettesítés rendjét,

c) az ellátandó feladatok megjelölését,

d) a szakmai továbbképzés követelményeit,

e) a szakmai felelősség körét.

II. RÉSZ

AZ ELEMI REHABILITÁCIÓS KÖZPONT MŰKÖDÉSI SZABÁLYAI

3. Fejezet

A SZAKMAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSA

1. A REHABILITÁCIÓS KÖZPONT SZAKMAI TEVÉKENYSÉGI KÖRE

A rehabilitációs központ szakmai tevékenységi körébe tartozik:

a) a rehabilitációs szolgáltatások előkészítése,

b) az elemi rehabilitációs képzés,

c) a rehabilitációt segítő egyéb szolgáltatások,

d) az utógondozás.

2. A REHABILITÁCIÓS SZOLGÁLTATÁSOK ELŐKÉSZÍTÉSE

2.1. Az előkészítés feladatai

a) A központ az elemi rehabilitációs szolgáltatások eredményessége érdekében alapos előkészítő munkát végez az alábbi feladatok ellátásával:

b) a célcsoport felkutatása, az érdeklődők előzetes tájékoztatása, a kérelmek átvétele,

c) a kérelmek elbírálása egyszerűsített előgondozás alapján, írásbeli értesítés a döntésről,

d) részletes tájékoztatás, a megállapodás megkötése,

e) regisztráció, a törzslap kitöltése,

f) a képességek felmérése:

- funkcionális látásvizsgálattal,

- pálya- és munka alkalmassági vizsgálattal,

- egyéb alkalmas módszerekkel;

g) a mentális és pszichés állapot vizsgálata,

h) egyéni fejlesztési terv készítése.

Az egyéni fejlesztési terv tartalmazza:

- az ellátást igénybe vevő állapotának leírását és az abban bekövetkezett változást, az egyéni fejlődést,

- az egyénileg szükséges külön szolgáltatásokat, pedagógiai, mentális, egyéb segítségnyújtási feladatokat, azok időbeli ütemezését, a foglalkoztatásban való részvételt,

- a hiányzó, vagy korlátozottan meglévő személyes funkciók helyreállítása, pótlása érdekében teendő intézkedéseket,

- a konfliktushelyzetek kezelésének, megoldásának módjait,

- szükség szerint az új szolgáltatás vagy az új ellátási forma igénybevételére való felkészítést.

2.2 Az előkészítésre vonatkozó eljárási szabályok

Az esetleges elutasító határozat ellen benyújtott panaszt haladéktalanul továbbítani kell az alapítvány elnökéhez. Ugyancsak soron kívül továbbítani kell a kérelmező számára a panasz elbírálásáról hozott döntést.

A rehabilitációs szolgáltatások előkészítése során a központ munkatársai kötelesek a vonatkozó jogszabályok alapján:

- a kérelemre,

- az egyszerűsített előgondozásra,

- az értesítésre,

- a megállapodásra,

- az egyéni nyilvántartó lapra kidolgozott formanyomtatványokat használni.

A megállapodás megkötése előtt az ellátottat tájékoztatni kell:

- a szakmai program és a képzési terv tartalmáról,

- a szolgáltatás igénybevételének módjáról (ambuláns, vagy bentlakásos, illetve ezek kombinációs lehetőségéről)

- a kiegészítő szolgáltatásokról (étkezési, szállás, kísérés, szállítás lehetőségeiről)

- a személyes adatok kezeléséről,

- az intézmény házirendjéről,

- az elemi rehabilitációs folyamat minden olyan körülményéről, amelynek az adott személy esetében nyilvánvalóan jelentősége van.

Az előkészítő szakaszban tájékoztatni kell a közeli hozzátartozókat, hogy az ellátottal együtt, vagy a nélkül is részt vehetnek az elemi rehabilitációs képzés előadásain és gyakorlati oktatásain.

Ez a kötelezettség elsősorban az ellátottal egy háztartásban élő családtagok tájékoztatására vonatkozik.

A rehabilitációs folyamat során keletkező dokumentumokat, személyi anyagokat a központ adminisztrátora kezeli. Az anyagokat - a vonatkozó jogszabályok szerint - úgy kell kezelni, hogy ahhoz illetéktelen személy ne férhessen hozzá.

3. AZ ELEMI REHABILITÁCIÓS KÉPZÉS

3.1. A KÉPZÉS MODULJAI

A Látásfogyatékosok Elemi Rehabilitációs Központja az ellátottak rehabilitációjának elősegítése érdekében az alábbi oktatási szolgáltatásokat biztosítja:

a. Jogi ismeretek bővítése, a fogyatékosok jogaival, társadalombiztosítási ellátásukkal, szociális juttatásaikkal, a jogérvényesítés eszközeivel kapcsolatos jogszabályok oktatása;

b. tájékozódás és közlekedéstanítás,

c. az életvitelt segítő eszközök használatának tanítása,

d. a mindennapos tevékenységek újratanítása,

e. Braille írás és olvasás tanítása,

f. kommunikációs és számítástechnikai eszközök használatának tanítása,

g. a látássérültek számára rendelkezésre álló integrált és speciális művelődési- sport- és szabadidős lehetőségek oktatása.

3.2. A KÉPZÉS SORÁN KÖVETENDŐ ELJÁRÁSI SZABÁLYOK

Az elemi rehabilitációs képzés részletes tartalmát a "Képzési Program" tartalmazza.

A képzési program alapján ki kell dolgozni egy részletes oktatási segédletet, amely modulonként átlagosan 10 oldal terjedelemben leírja az oktatott ismeretek lényegét.

Az oktatási segédletet 2007. évben minden tanfolyam befejezése után a tapasztalatok alapján felül kell vizsgálni, és el kell végezni a szükséges kiegészítéseket, illetve módosításokat.

2008. évtől a felülvizsgálat évente kötelező.

A tanfolyamok képzési ütemtervét, órarendjét a tanfolyam megkezdése előtt el kell készíteni. Az ellátottak részére az órarendet egy hétre előre át kell adni, illetve fel kell olvasni.

A kiadott órarendet a központ vezetője indokolt esetben módosíthatja.

A képzési programban rögzített órakeretek minden esetben az egyéni szükségletek szerint használandók fel. Ha a szükségletek a tervezettől hosszabb képzési időt tesznek indokolttá, azt a tanfolyam tervezett időtartamán túl is biztosítani kell.

Az ellátottak önrendelkezési jogát és kívánságát tiszteletben kell tartani. Akinek az életkora, egészségi állapota vagy egyéb személyes körülményei indokolttá teszik, egyes témakörökben rövidített képzést kell biztosítani.

Két tanfolyam között legalább egy hetes szünetet kell tartani, amely alatt elvégezhető az oktatási segédlet felülvizsgálata és az új tanfolyamra való felkészülés.

4. A REHABILITÁCIÓT SEGÍTŐ SZOLGÁLTATÁSOK

4.1. HUMÁNSZOLGÁLTATÁSOK

Az intézmény a rehabilitációs tevékenysége keretében az alábbi humánszolgáltatásokat biztosítja a rehabilitáció érdekében:

a) A megmaradt képességek fejlesztése,

b) Mentális és pszichológiai segítségnyújtás,

c) Motivációs és személyiség fejlesztő tréningek szervezése,

d) Rehabilitációs, életviteli és életmód tanácsadás,

e) Szociális és kommunikációs készségfejlesztő tréning biztosítása,

f) Alternatív munkaerő- piaci szolgáltatások, felkészítés a foglalkozási rehabilitációt segítő tanfolyamra,

g) Közösségi, kulturális, sport és szabadidős programok szervezése.

4.2. ELJÁRÁSI SZABÁLYOK

A felsorolt humán szolgáltatásokat az egyéni fejlesztési terv figyelembe vételével, személyre szabottan kell biztosítani.

A szolgáltatásokat az emberi méltóság, a tisztesség, egymás kölcsönös megbecsülése, a szolidaritás követelményei, a szociálismunka etikai kódexében írtak szerint kell végezni. Minden esetben figyelemmel kell lenni az egyéni érzékenységre is.

A munkatársaknak mindig alaposan mérlegelni kell, hogy mely tevékenység végezhető csoportos foglalkozás keretében és melyik csak négyszemközt.

5. UTÓGONDOZÁS

Ha az ellátást igénybe vevő intézményi jogviszonya a sikeres rehabilitáció következtében megszűnt, a központ a tanfolyam végétől számított legalább hat hónapig a rehabilitált személy utógondozását végzi.

5.1. FOGALMI MEGHATÁROZÁS

Utógondozás a rehabilitációs intézményben elhelyezett személy intézmény elhagyását követő állapotának figyelemmel kísérése, különös tekintettel a lakókörnyezetébe történő beilleszkedésében, a munkavégzéssel, életkörülményeivel, napi ritmusával kapcsolatos problémáinak megoldásában, az egyéni konfliktusok kezelésében történő segítségnyújtás.

5.2. ELJÁRÁSI SZABÁLYOK

Az utógondozás körébe tartozik különösen a rehabilitált személy:

a) környezetének tájékoztatása az ellátott személy befogadására vonatkozóan,

b) lakóhelye szerinti alapszolgáltatást nyújtó szociális szolgáltatókkal, intézményekkel való kapcsolatfelvétel,

c) munkahelyi beilleszkedésének elősegítése,

d) családja és a b) pont szerinti intézmények részére történő tanácsadás.

Ezen tevékenységeket is személyre szabottan, az egyéni szükségleteknek megfelelően kell végezni. Az utógondozás tervét az ellátottal meg kell beszélni, és csak egyetértése esetén lehet a tervbe vett intézkedéseket megtenni.

4. Fejezet

1. A REHABILITÁCIÓS KÖZPONT KIEGÉSZÍTŐ SZOLGÁLTATÁSAI

A rehabilitációs központ a Szakmai Programjában meghatározott feladatai teljesítése érdekében az ellátottak részére a rehabilitációs szolgáltatások mellett kiegészítő szolgáltatásokat is biztosít.

Kiegészítő szolgáltatások különösen az alábbi tevékenységek:

a) segédeszközök kölcsönzése,

b) segédeszközök beszerzésének segítése,

c) étkeztetés,

d) szállás biztosítása,

e) kísérés és szállítás.

2. A SEGÉDESZKÖZÖK KÖLCSÖNZÉSÉNEK RENDJE

A rehabilitációs központ a kezelésében lévő, alapítványi tulajdonban álló segédeszközöket a jelen szabályzatban meghatározott alábbi feltételek mellet végzi:

a) A segédeszközök kölcsönzésének célja:

- az eszközhasználat bemutatása, gyakorlása,

- a továbbtanulás és egyéni rehabilitáció elősegítése,

- a meghibásodott saját tulajdonú eszköz ideiglenes pótlása.

b) A kölcsönözhető eszközök körét az alapítvány elnöke állapítja meg. Segédeszközök csak abban az esetben kölcsönözhetőek, ha az a rehabilitációs központban folyó képzéseket nem hátráltatja.

Azok az eszközök, amelyekből a központ csak egy példánnyal rendelkezik nem kölcsönözhetőek.

c) A segédeszközök kölcsönzése írásbeli kölcsönszerződés alapján történik. Az igényeket a fogyatékos személyek a rehabilitációs központ munkatársainál jelenthetik be. Amennyiben az igényelt eszköz rendelkezésre áll, azt a legrövidebb időn belül, de legkésőbb 8 napon belül át kell adni az igénylőnek, ha a jelen szabályzatban foglalt feltételek fennállnak.

d) A kölcsönzés időtartamára havonta az eszköz beszerzési értékének kettő százalékának megfelelő összeget kell kölcsönzési díjként megfizetni. Az alapítvány elnöke méltánylandó körülményekre figyelemmel a díjat mérsékelheti, vagy engedélyezheti a kölcsönzés ingyenességét. Az ingyenesség akkor indokolt, ha az eszközt a kölcsönző továbbtanuláshoz vagy munkavállalását elősegítő átképzéshez használja és családjában az egy főre jutó jövedelem nem éri el a mindenkori minimálbért.

A kölcsönzési díjat havonta a tárgyhó 15. napjáig kell megfizetni. Ha a kölcsönzési díj a kölcsönzési időtartamra összesen az 1. 000 Ft-t nem haladja meg, akkor a kölcsönzési díjat a szerződés megkötésekor egy összegben kell megfizetni.

e) A kölcsönző köteles:

- az eszközt rendeltetésszerűen használni,

- az eszköz elvesztését vagy megsemmisülését illetve az esetleges meghibásodást az alapítványnál bejelenteni;

- a kölcsönzési díjat valamint a rendeltetésellenes használatból eredő meghibásodás esetén a javítási költséget megfizetni.

f) A kölcsönző a kölcsönvett segédeszköz használatát harmadik személynek nem engedheti át.

g) A kölcsönszerződés megszűnik:

- a szerződésben meghatározott idő elteltével,

- ha a kölcsönvevő az eszköz használatáról lemond,

- a kölcsönvevő halálával,

- az eszköz elvesztése vagy megsemmisülése esetén,

- az alapítvány illetve a rehabilitációs központ felmondásával.

A rehabilitációs központ a kölcsönszerződést 30 napos határidővel indokolás nélkül felmondhatja.

A rehabilitációs központ illetve az alapítvány jogosult a kölcsönszerződést azonnali hatállyal felmondani, ha a kölcsön vevő:

- az eszközt rendeltetésellenesen használja vagy,

- az eszköz használatát harmadik személynek átengedi.

h) A kölcsönszerződés megszűnésekor a kölcsönvevő köteles a kölcsönzött eszközt üzemképes állapotban visszaadni. Ha a készülék elveszett vagy megsemmisült a kölcsönző köteles annak beszerzéskori értékét nyolc napon belül megfizetni.

i) A rehabilitációs központ vagy az alapítvány a kölcsönszerződés megkötését kezes vagy kezesek kezesség vállalásához kötheti.

j) A kölcsönzésekről folyamatosan kell vezetni az eszközkölcsönzési kartonokat.

3. A SEGÉDESZKÖZÖK BESZERZÉSÉNEK SEGÍTÉSE

A látássérültek számára fontos segédeszközök beszerzését a rehabilitációs központ az alábbiak szerint segíti:

a) szaklapokban és honlapokon valamint kiállításokon folyamatosan figyelemmel kíséri a segédeszközök fejlesztését, piacra kerülését, beszerzési lehetőségeit,

b) keresi azokat a beszerzési lehetőségeket, ahol jó minőségben, elfogadható áron lehet segédeszközöket vásárolni,

c) a látássérültek részére tájékoztatást ad a segédeszközök beszerzési lehetőségeiről, a minőségről és az árakról:- személyesen vagy telefonon,- levélben és,- fórumokon valamint,- az alapítvány folyóiratában,

d) tájékoztatja a látássérült ügyfeleit a segédeszköz beszerzését támogató pályázati lehetőségekről,

e) segítséget nyújt a pályázatok kidolgozásában és postázásában.

4. ÉTKEZTETÉS

A rehabilitációs központ az elemi rehabilitációs tanfolyamokon résztvevő látássérültek számára étkezési lehetőséget biztosít az alábbiak szerint:

a) meleg ebédet kell biztosítani annak a bejáró ellátottnak, aki órarendi beosztása miatt napi öt órát meghaladó időtartamban veszi igénybe a központ szolgáltatásait,

b) napi háromszori étkezést kell biztosítani annak a látássérült személynek, aki a központ szolgáltatásait az alapítvány által szervezett bentlakásos formában veszi igénybe,

c) az étkezés lehetőségét a rehabilitációs központ biztosíthatja:

- a rehabilitációs központban, ha a megfelelő feltételek rendelkezésre állnak, ennek hiányában

- közétkeztetést végző szervezetnél, vagy

- a Dr. Kettesy Aladár Általános Iskola Kollégium és Pedagógiai Szakszolgálatnál.

d) az a) és a b) pontban írt étkezési lehetőséget az ellátott előzetes igénylése alapján kell biztosítani, illetve megszervezni,

e) az étkezésekért az ellátottak az alapítvány elnöke által meghatározott díjat kötelesek fizetni. Az ellátottakkal közölni kell az étkezési költségeket és azt, hogy mely szerv milyen mértékű támogatást biztosított a költségek viseléséhez.

f) az étkezésekhez az ellátottak számára a rehabilitációs központ, illetve a partner támogató szolgálat személyi segítést biztosít.

5. SZÁLLÁS BIZTOSÍTÁSA

A rehabilitációs központ köteles Debrecenben szállást biztosítani annak a látássérültnek, akivel az elemi rehabilitációs szolgáltatásokra megállapodást kötött, és aki lakóhelyéről nem tud naponta a központba bejárni.

A szállás biztosítása az alábbi feltételekkel történik:

a) a bentlakó ellátottakat a rehabilitációs központ elsősorban a Dr. Kettesy Aladár Általános Iskola Kollégium és Pedagógiai Szakszolgálat kollégiumában (Debrecen Lóverseny u. 3.) helyezi el,

b) szállást a hét első négy napjára lehet igényelni, pénteken délután kötelező a hazautazás,

c) a reggeli és a vacsora lehetőleg a kollégiumban kerül biztosításra,

d) a rehabilitációs központ a szálláshelyre illetve onnan a központba kísérést illetve szállítást megszervezi,

e) a szállás biztosításáért az ellátottak az alapítvány elnöke által meghatározott díjat kötelesek fizetni. Az ellátottakkal közölni kell a szállás költségeket és azt, hogy mely szerv milyen mértékű támogatást biztosított a költségek viseléséhez.

6. KÍSÉRÉS ÉS SZÁLLÍTÁS

A rehabilitációs központ az ellátottak részére megszervezi a kísérést és szállítást annak érdekében, hogy a központ szolgáltatásait minél könnyebben igénybe vehessék.

A kísérés és szállítás az alábbi feltételekkel történik:

a) a rehabilitációs központ a kísérést és szállítást az alábbi esetekben szervezi: - bejáró ellátottak esetében a lakóhelyről a rehabilitációs központba és onnan a lakóhelyre utazáshoz,- bentlakók számára a rehabilitációs központból a szálláshelyre illetve onnan a rehabilitációs központba történő utazásokhoz,- az étkezések alkalmából az étkezést biztosító intézménybe,- közösségi, kulturális sport és szabadidős programokon való részvétel érdekében.

b) az ellátottak a kísérést ingyenesen vehetik igénybe, a szállításért a szolgáltatást végző támogató szolgálat részére díjat kell fizetniük. A szállítási díjat e célra elnyert támogatásból az alapítvány részben vagy egészben magára vállalhatja. A kedvezmény illetve ingyenesség biztosítása esetén a rehabilitációs központ köteles az ellátottakkal közölni, hogy mely szerv támogatása tette lehetővé a kedvezmény illetve az ingyenesség biztosítását.

5. Fejezet

A SZEMÉLYES ADATOK KEZELÉSE

1. A REHABILITÁCIÓS KÖZPONT működése során az alapítvány tisztségviselőinek és munkatársainak fokozott gondot kell fordítani a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. Törvény, és más kapcsolódó jogszabályok rendelkezéseinek a betartására.

2. Az adatvédelmi törvény rendelkezései szerint:

Személyes adat: a meghatározott természetes személlyel (a továbbiakban: érintett) kapcsolatba hozható adat, az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés.

A személyes adat az adatkezelés során mindaddig megőrzi e minőségét, amíg kapcsolata az érintettel helyreállítható.

A REHABILITÁCIÓS KÖZPONT működése során különleges adatoknak minősülnek az egészségi állapotra és a fogyatékosságra vonatkozó személyes adatok.

Adatkezelés: az alkalmazott eljárástól függetlenül a személyes adatok gyűjtése, felvétele és tárolása, feldolgozása, hasznosítása (ideértve a továbbítást és a nyilvánosságra hozatalt) és törlése. Adatkezelésnek számít az adatok megváltoztatása és további felhasználásuk megakadályozása is.

Adatfeldolgozás: az adatkezelési műveletek, technikai feladatok elvégzése, függetlenül a műveletek végrehajtásához alkalmazott módszertől és eszköztől, valamint az alkalmazás helyétől.

3. A törvény értelmében: személyes adat akkor kezelhető, ha ahhoz az érintett hozzájárul, különleges adat pedig csak akkor kezelhető, ha az adatkezeléshez az érintett írásban járul hozzá.

A Törvény közérdekből - az adatok körének kifejezett megjelölésével - elrendelheti a személyes adat nyilvánosságra hozatalát. Minden egyéb esetben a nyilvánosságra hozatalhoz az érintett hozzájárulása, különleges adat esetében írásbeli hozzájárulása szükséges. Fontos tudni, hogy kétség esetén azt kell vélelmezni, hogy az érintett a hozzájárulását nem adta meg.

4. A REHABILITÁCIÓS KÖZPONT működése során az alapítvány vezetőinek és munkatársainak figyelembe kell venni, hogy a személyes adatok rögzítése, gyűjtése és kezelése célhoz kötött.

A törvény kimondja, hogy személyes adatot kezelni csak meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében lehet. Az adatkezelésnek minden szakaszában meg kell felelnie e célnak.

Csak olyan személyes adat kezelhető, amely az adatkezelés céljának megvalósulásához elengedhetetlen, a cél elérésére alkalmas, csak a cél megvalósulásához szükséges mértékben és ideig.

Az érintettel az adatfelvétel előtt közölni kell, hogy az adatszolgáltatás önkéntes. Az érintettet tájékoztatni kell az adatkezelés céljáról és arról, hogy az adatokat kik fogják kezelni, illetve feldolgozni.

5. A törvény szerint a kezelt személyes adatoknak meg kell felelniük az alábbi követelményeknek:

a) felvételük és kezelésük tisztességes és törvényes,

b) pontosak, teljesek, és ha szükséges időszerűek,

c) tárolásuk módja alkalmas arra, hogy az érintettet csak a tárolás céljához szükséges ideig lehessen azonosítani.

Az adatkezelő, illetőleg tevékenységi körében az adatfeldolgozó köteles gondoskodni az adatok biztonságáról, köteles továbbá megtenni azokat a technikai és szervezési intézkedéseket és kialakítani azokat az eljárási szabályokat, amelyek az adatvédelmi törvény, valamint az egyéb adat- és titokvédelmi szabályok érvényre juttatásához szükségesek.

6. Fejezet

A REHABILITÁCIÓS KÖZPONT NYILVÁNTARTÁSI RENDJE

1. A REHABILITÁCIÓS KÖZPONT tevékenységéről a jogszabályokban és a belső szabályzatokban előírt következő nyilvántartásokat kell vezetni:

a) egyéni nyilvántartó lap (törzslap),

b) szolgáltatási napló,

c) eszközkölcsönzési karton.

2. REHABILITÁCIÓS KÖZPONT által ellátott fogyatékos személyekről az 1993. évi III. tv 18. -20. szakaszai alapján egyéni nyilvántartó lapot kell vezetni.

3. A REHABILITÁCIÓS KÖZPONT szolgáltatásairól a munkatársak SZOLGÁLTATÁSI NAPLÓT kötelesek vezetni.

Az alapítvány által kialakított nyilvántartási rendszernek megfelelően a szolgáltatási naplónak a következő rovatokat illetve adatokat kell tartalmazni:

- sorszám,

- dátum,

- a szolgáltatás helye,(az intézményben, az ellátott lakásán illetve egyéb helyen)

- név

- a szolgáltatás kódja,

- a nyújtott szolgáltatás leírása,

- a szolgáltatásra fordított idő óra/perctől óra/percig,

- a tevékenységre fordított idő,

- az ellátott aláírása.

Ha az ellátott vak és nem tud írni, olvasni, akkor a szolgáltatás igazolását annak megtörténtét ismerő látó személy végzi el.

A naplót havonta le kell zárni az alábbi adatok feljegyzésével:

a) Ellátottak száma a hó folyamán:

b) Szolgáltatások száma:

c) Szolgáltatásra fordított idő egész órára kerekítve:

A havi zárás után a naplót a munkatárs és a REHABILITÁCIÓS KÖZPONT vezetője aláírja. A központvezető szolgáltatási naplóját a vezető és az alapítvány elnöke írják alá.

4. A REHABILITÁCIÓS KÖZPONT által kölcsönzött eszközökről egyedi nyilvántartó lapot kell vezetni.

6. A szolgáltatási napló bejegyzései alapján a REHABILITÁCIÓS KÖZPONT vezetője és munkatársai szolgáltatásairól számítógépes nyilvántartás készül.

7. Fejezet

1. REHABILITÁCIÓS KÖZPONT BELSŐ SZABÁLYZATAI

A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet 1. számú melléklete szerint a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézménynek a szervezeti és működési szabályzat mellett az alábbi szabályzatokkal kell rendelkeznie:

I. Az intézmény működésével összefüggő szabályzatok

1) iratkezelési szabályzat

2) érdek-képviseleti fórum működésének szabályzata

3) házirend

II. Gazdasági szabályzatok

1) számviteli szabályzat

2) pénzkezelési szabályzat

3) anyaggazdálkodási, leltár és selejtezési szabályzat

4) vagyonvédelmi szabályzat

III. Műszaki ellátási szabályzatok

1) munkavédelmi szabályzat

2) tűzvédelmi szabályzat

3) gépjármű használati szabályzat

2. A felsorolt szabályzatok közül a I. pontban említettek külön a rehabilitációs központra készülnek el.

A II. és III. pontokban felsorolt szabályzatok az egész alapítványra, annak minden intézményére vonatkozó szabályzatok, központilag készülnek el, és központilag kell gondoskodni a szükséges karbantartásokról is.

A fentiek szerint elkészített szabályzatok egy - egy példányát a rehabilitációs központ mindkét csoportjánál el kell helyezni, és gondoskodni kell arról, hogy a munkatársak a belső szabályzatokat alaposan megismerjék.

HATÁLYBALÉPÉS

Ezen Szervezeti és Működési Szabályzat 2007. január 1. napján lép hatályba.

Hajdúdorog, 2006. december 21.

Kecsmárikné Katona Gizella

a központ vezetője

Ezen szabályzatot jóváhagyom.

Hajdúdorog,2006. december 28.

Dr. Szabó Miklós

az alapítvány elnöke

Vissza az előző lapra