Hírek

A Fehér Bot Alapítvány és a Gábor József
Kulturális Alapítvány 2019. november 22-én

délután 14 órakor versmondó találkozót rendez
„Versvarázs” címmel Hajdúnánáson

a Kőrösi Csoma Sándor Református Gimnázium dísztermében

hajdúnánási-, hajdúdorogi- és hajdúböszörményi
középiskolák és általános iskolák
felső tagozatos diákjai számára.
Cím: /Hajdúnánás, Bocskai u. 29./

A rendezvényt támogatja:
Hajdúnánás Város Önkormányzatának Képviselő Testülete

A résztvevők előadnak egy szabadon választott
- a látásról, a látásvesztésről szóló verset
- és egy kötelezően választott verset
- vak költők „Óda a fényhez” című antológiájából
különös tekintettel Gábor József alkotásaira
- illetve szemezgethetnek
a www.irodalmisarok.eu honlapról.

Minden érdeklődőt szeretettel hívunk és várunk!

a Gábor József Kulturális Alapítvány
Kuratóriumának tagjai

2019. október 18-án a Fehérbot Nemzetközi Napját a Móra Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola dísztermében ünnepelte a 23 évvel ezelőtt alapított Fehér Bot Alapítvány.

1969 óta október 15-e a fehérbot nemzetközi napja. Az évnek ez a napja az a dátum, amikor több figyelem irányul a vak és látássérült emberekre. 50 éve ünnepeljük a látássérültek nemzetközi napját, hogy a közvélemény figyelmét felhívjuk a vakok és gyengénlátók sajátos helyzetére, keresve gondjaik megoldásának lehetőségeit, a társadalomba való széles körű és teljesebb értékű beilleszkedés útját.

Ünnepségünkön Csige Tamás úr mondott ünnepi köszöntőt, melyben elismerését fejezte ki az alapítvány vezetésének és munkatársainak, ahogyan szívükön viselik a látássérült-fogyatékkal élők életét, segítő jobbot nyújtva a mindennapokban. „Utalt néhai elnökünk Dr. Szabó Miklós munkásságára, hogy milyen szerteágazó, segítő tevékenységekkel alakította ki az alapítvány munkáját a fogyatékkal élő személyek megsegítésére a Hajdúság több városában, a régióban, sőt más megyékben és országos szinten is. Említést tett arról is, hogy már gyermekként ismerkedett meg Szabó Miklóssal és felnőttként 13 évvel ezelőtt Polgármesterként mondott először ünnepségünkön köszöntő beszédet. Attól az évtől számítva sok-sok rendezvényünkön vett részt és kísérte figyelemmel az alapítvány munkáját.
Nagyrabecsülését fejezte ki néhai elnökünk munkássága, embersége iránt, miszerint Emléktáblát avattunk fel az idei városnapi rendezvénysorozat egyik állomásaként. Méltán lehetünk büszkék Dr. Szabó Miklósra, hisz maradandót alkotott a jövő generációja számára. Példaadása nyomán a Fehér Bot Alapítvány továbbra is segíti a látássérült és egyéb fogyatékkal élő embertársainkat, most és a jövőben is.”

Ezt követően Dr. Szabó Tamás a Fehér Bot Alapítvány kuratóriumi tagja osztotta meg a megjelentekkel ünnepi gondolatait. Beszédében említést tett arról, hogy – „már 50 éve ünneplik világ szerte a fehérbot nemzetközi napját, hogy felhívják a figyelmet a látássérült emberekre, azok gondjaira a mindennapokban. Ebben az ötven évben benne van a Fehér Bot Alapítvány is a maga 23 évével. Közben az 50 év alatt a világban is nagyon sok változás történt, ami kihatással volt a fogyatékkal élőkre, így a látássérült sorstársak életére is. Sok segítséget kaptak társadalmi szinten, majd a technikai fejlődésnek köszönhetően ma a látássérültek számára is biztosított a tanulás és a munkavállalás lehetősége, hogy hasznos tagjai lehessenek a társadalomnak.
Dr. Szabó Tamás utalt édesapja, néhai elnökünk munkásságára itt Hajdúdorogon, hisz 20 éven át volt a Hajdúdorogi Önkormányzat Képviselőtestületének tagja, sőt ügyvédként is a lakosság szolgálatában állt. E közben 5 magán személy segítségével, támogatásával létrehozta a Fehér Bot Alapítványt 1996-ban, hogy segítse és felkarolja a látássérült sorstársakat, majd később más fogyatékkal élőket is. Létrehozta az alapítványon belül a Támogató Szolgálatokat, Házi Segítségnyújtást, Elemi és Foglakozási Rehabilitációt, Fejlesztő Foglalkoztatást, Támogatott Lakhatást, Tanyagondnoki Szolgálatot. Mindezt annak a célnak érdekében tette, hogy segítse a fogyatékkal élők beilleszkedését a társadalomba, hogy teljes értékű tagjai lehessek a sorstársak a civil társadalomnak.”

Az ünnepi műsor folytatásaként Emléklap és Emlékplakett kitüntetés átadására került sor. A kitüntetéseket dr. Szabó Tamás, a Fehér Bot Alapítvány kuratóriumának tagja adta át. A 2019-es esztendőben két főnek ítélte oda a Fehér Bot Alapítvány kuratóriuma ezt a rangos elismerést.

A Fehér Bot Alapítvány Kitüntetési Szabályzatának 3. pontja szerint:
„Az alapítvány logójával díszített Dr. Szabó Miklós „EMLÉK PLAKETT”, kitüntetés adományozható annak a személynek illetve intézménynek, közösségnek, aki, vagy amely legalább öt éve a fogyatékos személyek érdekében kifejtett tevékenységével kivívta az ellátottak, a munkatársak és a szakmai illetve lakóhelyi közösség megbecsülését.”

A két kitüntetett Czifra Miklósné és Papp József. Mindkettejüknél fenn állnak az adományozás feltételei és ennek figyelembe vételével „az alapítvány logójával díszített Emléklap és Dr. Szabó Miklós „EMLÉK PLAKETT” kitüntetésben részesülnek.

Méltatásaik

Czifra Miklósné, az évek alatt megmutatta rátermettségét a feladatok ellátására.
Munkatársként bebizonyította, hogyan kell kulturáltan kommunikálni a munkatársakkal és az ellátottakkal.
Babit munkatársai szeretik és elismerik munkáját. Az alapítvány mindenben számíthat rá, jellemzi őt, a pontosság, precizitás, és megbízhatóság. Kiváló közösségi ember, a kollektíva oszlopos tagjaként, szabadidejét is feláldozva vett részt programjainkon.
Példamutató munkája mintaként szolgál mások számára is.

Papp József helytörténész, Kós Károly- Podmaniczky és Csokonai díjas publicista, aki nagy irodalomkedvelő, a „Regélő régió” és a „Versvarázs” versmondó találkozók zsűrijének elnöke.
A Gábor József Kulturális Alapítvány civil segítője, közel egy évtizede.
Papp József 2019. november 22-én, a Hajdúnánáson megrendezendő „Versvarázs” versmondó találkozón kapja meg ezt a rangos elismerést, hisz nagyban segítette Rózsa Dezső köteteinek szerkesztését, a látássérült gyermekek és felnőttek versmondó találkozóinak zsűrizését. Részt vett, a Gábor József születésének 100. évfordulójára megjelentetett kiadvány, - „Emlékfüzet” - szerkesztésében, hisz felelős szerkesztője is ő volt.
Kitüntetésükhöz szívből gratulálunk!

Az ünnepi délután kulturális műsorának közreműködője Kovács Nóri népdalénekes – előadóművész volt. Csodálatos előadásával minden résztvevőt elkápráztatott, sőt hazaszeretetét kifejező dalaival könnyeket csalt a közönség szemébe.

Az ünnepi műsort követően koszorúzásra került sor. Ettől az évtől kezdve hagyományt teremtettünk azzal, hogy Dr. Szabó Miklós, alapítványunk néhai elnöke Emléktáblájánál egy koszorúval tisztelegtünk munkássága és emléke előtt a megjelent vendégekkel, sorstársakkal és munkatársakkal együtt. Fia, dr. Szabó Tamás méltatta édesapja Hajdúdorog város közéletében betöltött szerepét.

Karcagi Márta / művelődésszervező

2019. október 1-én a Fehér Bot Alapítvány Esélyegyenlőségi Otthon, a Fejlesztő Foglalkoztató és az Esélyegyenlőségi klub tagjaival kirándultunk a Bükkben, ahol megtekintettük a diósgyőri várat és ellátogattunk Lillafüredre is, ahol a Szinva-patak zubogott. Csodálatos élményekben volt részünk, így egy kis történeti áttekintést adunk a várról.

Honfoglalás-kori földvár, nemzetségi kővár
A diósgyőri vár falai a Szinva-patak völgyéből kiemelkedő szikladombra épültek. Anonymus a 13. századi Névtelen krónikás említi, hogy itt már a honfoglalás idején állt egy földvár, amelyet 1241 körül a tatárjárás idején pusztíthattak el. IV. Béla király a tatárjárás után kedvelt hívének, Ernye bánnak adományozta a helyet. Ernye bán fia, István nádor volt az első, ovális gyűrűvel övezett, két kerek toronnyal ellátott kővár építtetője.

Virágzó középkor
A „Lovagkirály”-ként emlegetett Nagy Lajos (1325-1382) 1364-ben nagy birtokrészt csatolt a várhoz, a nemzetségi vár helyén pedig itáliai és dél-francia mintára pompás, négysaroktornyos, gótikus várkastélyt építtetett.
A falakat körülölelő vizesárokkal, négy hatalmas, bevehetetlennek látszó toronnyal, a tornyokat összekötő emeletes lakosztályokkal valamint a korabeli Közép-Európa legnagyobb lovagtermével Diósgyőr vára az ország legszebb és legpompázatosabb erődítménye volt.

Buda, Visegrád és Zólyom mellett Diósgyőr királyi székhelyként akkoriban vált jelentőssé, amikor Lajos a lengyel királyi trónt is elfoglalta. A vadban gazdag bükki erdők szélén fekvő várkastély évente több hónapon át Lajos király kedvenc tartózkodási helyeként szolgált, ahová saját udvartartásával együtt gyakran elkísérte a két királyné is, édesanyja és hitvese. Lengyel királlyá való koronázását is Diósgyőrben ünnepelte Nagy Lajos. A diósgyőri vár falai között olyan fontos politikai események is zajlottak, mint 1381-ben a király velencei háborúit lezáró turini (torinói) béke ratifikálása. A béke külön rendelkezéseként Velence arra is kötelezte magát, hogy függősége jeléül minden vásár- és ünnepnapon a Szent Márk téren felvonja a magyar király lobogóját. A bükki vadászatok fénykora szintén erre az időszakra tehető. Nagy Lajos idejében szarvas, őz és vaddisznó mellett medve és bölény is élt a bükki rengetegben. A várban tartózkodó fényűző udvartartás ellátását nagyszámú vadász, solymász, íjász segítette.

Királynék jegyajándéka
Lajos király halála után Diósgyőr a továbbiakban a királynék javadalma volt. A mohácsi csatavesztésig (1526) hat királyné - köztük Mátyás felesége, Beatrix - jegyajándékba kapott vidéki rezidenciájaként szolgált, ezért is emlegették akkoriban Diósgyőr várát „a királynék jegyruhája”-ként. Mátyás király és Aragóniai Beatrix idejében tovább folyt a vár reneszánsz stílusban történő díszítése. Utolsóként Habsburg Mária, II. Lajos (1516-1526) felesége volt királynéi birtokosa a várnak.

Alkony
A mohácsi csatavesztés után a vár zálogos birtokosok kezére került. Balassa Zsigmond birtoklása idején még történtek erődítési munkálatok, de hamarosan megkezdődött a 300 éven át tartó pusztulás. A XIX. századi festmények, fotográfiák már csak romokat mutatnak. A táj csodálatos szépsége azonban mit sem változott. A diósgyőri naplemente ihlette a tornyok alatt megpihenő Petőfi Sándort is „Alkony” című verse megírására.

Újjáépítés
Több nekibuzdulás után 1962-ben Czeglédy Ilona régész vezetésével kezdődött az a tíz éven át tartó feltárás, amelynek eredményeként rom állapotából került konzerválásra a diósgyőri vár. Alig derékig ért a diósgyőri várrom, amikor 2013-ban a Diósgyőr-Lillafüred komplex kulturális és ökoturisztikai fejlesztése projekt keretében arra vállalkoztak, hogy a vár teljes épületrészeit rekonstruálják.
A műemlékvédelemben úttörőnek számító vállalkozásnak az volt a célja, hogy a vár minél többet eláruljon a történelméről, azokról az uralkodókról, eseményekről, emberi sorsokról, amelyek a vár falaihoz kötődnek. A projekt emellett magában foglalta a Lovagi Tornák Tere és a hozzá kapcsolódó Vásártér kialakítását valamint a lillafüredi függőkert felújítását, új funkciókkal való feltöltését is. A felújított diósgyőri vár átadására 2014. augusztus 30-án került sor, egy évvel később pedig a lovas hagyományőrzők és sportesemények is birtokba vehették a Lovagi Tornák Terét és a Vásárteret. A vár újra megtelt élettel!

Korhű berendezési tárgyak, jelmezes animátorok (idegenvezetők), történelmi játékok, hagyományőrző programok és modern eszközök is segítik az időutazást olyan korokba, amelyek sokkal több titkot és érdekességet rejtenek, mint gondolnánk!

Ezt követően még maradt annyi időnk, hogy a gyönyörű őszi hangulatú időben sétáljunk a színes levelekkel tarkított Szinva-patak partján és megtekintsük az impozáns Lillafüredi Palota Szállót és a vízesést.

Élményekben gazdag kirándulásról tértünk haza és útközben még dalra is fakadtunk.

Karcagi Márta / művelődésszervező