Hírek

A visegrádi Királyi Palota a középkori Magyarország egyik legnagyobb és legpompásabb épületegyüttese volt. A romjaiban is impozáns palotában a szépen rekonstruált termeket, udvarokat bejárva, a korhűen berendezett lakosztályokban időutazást tehettünk a Magyar Királyság fénykorába, a XV. századba 2018. június 22-én, a Fehér Bot Alapítvány ügyfeleivel és dolgozóival.

A palota története röviden:
A palota hosszú és hányattatott sorsa a XIV. század elején, Károly Róbert uralkodása alatt kezdődött. Ekkor költözött a királyi udvar Visegrádra, itt volt a helyszíne 1335-ben a híres visegrádi királytalálkozónak. Nagy Lajos király, jelentős bővítéseket végeztetett és komoly palotává fejlesztette Károly Róbert szerény udvarházát, majd utóda, Zsigmond király idején fejeződtek be az építkezések. A palota igazi virágkora Hunyadi Mátyás nevéhez köthető. Európában Olaszország után először itt és ekkor jelentek meg az első reneszánsz jegyek. Ekkor épült a kerengő a reneszánsz loggiával, a díszlépcső, a kápolna és több díszkút is, köztük az épület leghíresebb dísze, a Herkules-kút, melyet Mátyás király címerei díszítenek.
Az épületet még a Jagelló királyok és Szapolyai János király is használta, de a visegrádi vár török kézre kerülése után a kirabolt és magára hagyott palota teljesen elnéptelenedett és pusztulni kezdett.

A palota kiállításai:

A palota legszebb része az árkádos reneszánsz díszudvar, közepén a híres Herkules-kúttal, amelyből sajnos már nem a bor csorog, mint Mátyás király nagyszabású ünnepségeinek idején, és a kút is csak másolat. Az eredeti megmaradt részek a Kőtárban nézhetők meg. A kút sokunk számára ismerős lehet az 1000 forintos bankjegy hátoldaláról. (A gyermek Herkules feltehetően a király törvénytelen fiára, Corvin Jánosra utal).

A díszudvarból nyílnak a királyi palota kiállítótermei, amelyeket az épületegyüttes építéséhez hozzájáruló uralkodók korának stílusában alakítottak ki. A függőkertként kialakított teraszon a középkorban is használt fűszer- és gyógynövényeket termesztenek, szép kilátás nyílik innen a Palotakertre, melynek közepén egy Zsigmond-kori csorgókút is segít felidézni a középkori hangulatot.
A palota másik ismert műemlékének, a baldachinos Oroszlános kútnak a másolata az emeleti teraszon látható.
A korhűen berendezett konyha mellett a kápolnában találjuk a híres Visegrádi Madonna néven ismert reneszánsz vörös márvány domborművet 1480-ból.
A pincében berendezett kőtárban a már említett dísz kutak eredeti maradványain kívül a palota erkélyének rekonstrukcióját is láthatjuk.

A királyi palotának a XIV. sz. végén kialakult épületegyüttese 3 fő részre tagolódott. Északon a palota kert, délen pedig a ferences kolostor fogta közre a központi épület csoportot. A kaputorony az utcai homlokzat közepén épült. A nagy fogadóudvart, a nagy termeket magába foglaló észak-nyugati, a királyi lakosztálynak helyet adó észak-keleti, a palota kiszolgáló helyiségeit tartalmazó délnyugati és délkeleti szárnyak, valamint a palota kápolna fogták közre. Az udvar déli részét gyalogos lovagi tornákra használták. Az udvar felső részén helyezkedett el a reneszánsz Múzsák-kútja. Innen nyitott lépcsősor vezetett a Kápolnateraszra.

A Visegrádi kettős várrendszert 1250-1260 körül építette IV. Béla király és felesége Laszkarisz Mária királyné, a királynő hozományából.
A vár a hegycsúcsot övező erődítés falakból, két toronyból és egy lakópalotából állt. A későbbi korokban a fővárost idehelyező Károly Róbert király bővítette a várat, s itt került sor az 1335-ös híres királytalálkozóra is.
A várat Luxemburgi Zsigmond idején tovább korszerűsítették, vélhetően ekkor készült el az Asszonyház is.
A Fellegvárat az alsó várral völgyzárófal kötötte össze, mely egésze a Duna partjáig tartott, majd ott őrtoronyban végződött.
A völgyzárófalakon vezetett a középkori, Esztergomból - Budáig tartó út, melyet északon a kapu torony, délen pedig egy kapu zárt le.

Mátyás Király uralkodása idején a várpalota szárnyait teljesen felújították. A várban az évszázadok során több alkalommal is őrizték a Szent Koronát a koronázási ékszerekkel.

A török időkben a vár óriási pusztítást szenvedett el, 1544-ben török kézre került. Ez után felváltva volt a török és a magyar csapatoké, majd legvégül a törökök - miután katonai célra már teljesen alkalmatlanná vált – elhagyták a szinte teljesen elpusztult várat. Nemcsak a vár, hanem a város is elpusztult, újranépesedése hosszú időt vett igénybe. A vár helyreállítása az első törekvések az 1870-es évek elején történtek, s még napjainkban is tartanak.
A palota színes kulturális programoknak is otthont ad, mégpedig a Visegrádi Nemzetközi Palotajátékoknak.
Az épületben ma a Magyar Nemzeti Múzeum, Mátyás Király Múzeuma található.
Közel 60 fős csoportunk kellemesen elfáradva, de élményekben gazdagon érkezett haza.

Karcagi Márta / művelődésszervező

FEHÉR BOT ALAPÍTVÁNY
FOGLALKOZÁSI REHABILITÁCIÓS CSOPORT

Fogyatékos személyek helyi, regionális és országos szervezeteinek szakmai programjainak támogatása – FOF2018

A projekt célja az aktív korú fogyatékos, illetve megváltozott munkaképességű személyek munkaerőpiaci kondíciójának erősítése érdekében - motiválni őket képességeik kihasználására és fejlesztésére szolgáltatásaink segítségével, valamint a képességeiknek megfelelő munkába helyezés a foglalkozási rehabilitáció segítségével. Ezzel párhuzamosan a munkáltatók, közintézmények, egészségügyi intézmények, illetve oktatási intézmények motiválása a lehetőségek biztosítására és elősegítésére érzékenyítések megtartásával. Két integrált rendezvényünk megtartása során megfelelő információk nyújtása a foglalkoztatásukkal, az akadálymentes munkakörnyezettel, és a hatékony munkahelyi kommunikációval kapcsolatban. A munkába állás fontos lépése a fogyatékos személyek esetében a környezet megfelelő befogadó képessége (mind fizikailag, mind felfogásban). A fogyatékos személy részéről pedig a megfelelő készségek felismerése és a hozzá illeszkedő végzettség megszerzése. Ezt a komplex folyamatot kívánjuk elősegíten i az érzékenyítések és a foglalkozási rehabilitáció együttes megvalósításával. Rendezvényeink színterein célcsoportjainkat együttesen kívánjuk motiválni a lehetőségek kiaknázására, mely a fogyatékos személyek képességeiben és foglalkoztatásában rejlik.

A projekt célcsoportja a fogyatékos személyek, munkáltatók és oktatási intézmények tanulói, dolgozói, önkormányzati dolgozói, egészségügyi ellátórendszer dolgozói.

A projekt során a következő szolgáltatások érhetők el térítésmentesen:

• Foglalkozási rehabilitációs tanácsadások:
  
  • szociális tanácsadás
  • álláskeresési tanácsadás
  • munkatanácsadás
  • rehabilitációs tanácsadás
  • pályaorientációs tanácsadás
• Nyílt munkaerő piaci munkáltatók megkeresése, bevonása
• Nyílt munkaerőpiacon történő elhelyezés
• Érzékenyítések – társadalmi szemléletformáló programok tartása
• Rendezvények:
  
  • munkáltatói fórum
  • információs nap
• Fogadó órák tartása partnerszervezeteknél

A projektbe jelentkezni a Fehér Bot Alapítvány irodáiban lehetséges a következő elérhetőségeken:

• 4026 Debrecen, Kossuth u. 42. tetőtér
• 4220 Hajdúböszörmény, Karap Ferenc u. 1.
• 4087 Hajdúdorog, Fogadó u. 3-5.
• 4080 Hajdúnánás, Dorogi u. 5.

A program a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közhasznú Nonprofit Kft.
és az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával valósul meg.

KÖSZ! Program
Az alkotás mindenkié

Pályázati azonosító:Kosz17-036

Alapítványunk a DSZC Péchy Mihály Építőipari Szakgimnáziumával működött együtt 2018. március 1-től 2018. június 30-ig a KÖSZ! Program 2017 Az alkotás mindenkié elnevezésű, Kosz17-036 pályázati azonosítóval ellátott projektjében.
Projektünk során a szakgimnázium diákjaival és fogyatékossággal élő ügyfeleinkkel közös alkotótevékenységet valósítottunk meg. A diákok közösségi szolgálat keretében segítették különböző fogyatékossági típussal rendelkező ügyfeleinket mandalafestésben, valamint gipszöntésben. Kiemelkedő fontosságúnak tartottuk, hogy a projekt első szakaszában megfelelően érzékenyítsük a diákokat, és felkészítsük őket a várható élményekre.
A fogyatékossággal való találkozás még napjainkban is félelmeket és kellemetlen érzéseket válthat ki az ép társadalom tagjaiból, így három alkalommal is felkészítő foglalkozást tartottunk a diákoknak, hogy aztán a kézműves foglalkozások alkalmával már magabiztosan tudjanak segíteni a fogyatékossággal élő fiataloknak.
Első alkalommal alapfogalmakat ismertettünk a diákokkal, majd áttértünk a segítési módozatok és technikák gyakorlati alkalmazására. A diákok elsajátították a látássérültek kísérését, kipróbálták a fehér botos közlekedést szemtakaróval, Majd kérdéseket tettek fel mindennapjainkat és munkánkat illetően, illetve megosztották saját tapasztalataikat fogyatékos személyekkel kapcsolatban. A foglalkozás végén röviden ismertettük a programba bevont ügyfeleink fogyatékossági típusát. Ez megalapozta a következő foglalkozást, amikor a diákok találkozhattak ügyfeleinkkel, ismerkedtek, beszélgettek, csapatépítő játékkal oldottuk a fiatalok bizonytalanságát. A kellemes hangulatban eltöltött ismerkedés után ismét lehetőséget adtunk a diákoknak, hogy személyes élményeiket elmondják, félelmeiket megosszák és kérdéseket tegyenek fel. Ez alkalommal is gyógypedagógus segítette a diákokat abban, hogy megnyíljanak. A legtöbb iskolai érzékenyítés véget ér egy előadással és a diákoknak nincs lehetőségük feldolgozni a hallottakat, é s nem tudnak reflektálni, saját élményeiket megosztani. Egy hosszabb program viszont lehetőséget biztosított arra, hogy gyógypedagógussal és a diákokkal közösen dolgozzunk ki megoldási stratégiákat a már megismert fogyatékossággal élő fiatalok segítésére. Két vak fiatal, négy értelmi sérült és egy hallássérült személy vett részt ügyfeleink közül a programban.
Miután megfelelően felkészítettük és érzékenyítettük a diákokat, elkezdődhetett a projekt aktív szakasza. Az első mandalafestő foglalkozás alkalmával játékos feladatok során megismerhették a fiatalok a színek, formák jelentését, a diákok már ekkor elkezdték segíteni vak társaikat a színek, formák megismerésében. Majd elkezdtük kifesteni a mandalákat, a diákok pedagógusok segítségével kartonból sablonokat vágtak ki, melyek mentén a látássérültek ki tudták színezni az aprólékos mintázatú mandalákat. Ez nagy sikerélményt nyújtott mind a segítő diákoknak, mind pedig a látássérült fiataloknak.
A projekt másik nagy sikere az volt, hogy egyik súlyos mértékben értelmi sérült és autista ügyfelünk egy diák segítségével gyönyörű mandalát festett. A tizenhat éves lány elmondta, hogy gyógypedagógus szeretne lenni, és ezt akkor határozta el, amikor alapítványunk egy korábbi programján részt vett. Hihetetlen élmény volt látni, hogy a diákok és a fogyatékossággal élő fiatalok is egyre bátrabban dolgoznak együtt, és élvezik az együtt eltöltött időt.
A két mandalafestő foglalkozást két gipszöntő foglalkozás követte, melyeket az intézményvezető nagyvonalúságának köszönhetően bérmentve tarthattuk meg az iskola egyik termében. A diákok az egész munkafolyamatot végigkísérték és mindenben támogatták fiataljainkat a gipsz kikeverésétől kezdve a formák kiöntésén át egészen az elkészült virágtartók dekorálásáig. A kreatív foglalkozások során fiataljaink kézügyessége fejlődött, sikerélményeik hatására önbizalmuk nőtt, és felszabadultan viselkedtek integrált környezetben. Az elkészült alkotásokból az iskola diákjai kiállítást rendeztek be egy teremben, melyet az iskola minden diákja és pedagógusa megtekinthetett a tanítási időszak alatt. Ezáltal nem csupán a bevont diákok érzékenyültek, hanem közvetve a kiállítást megtekintők is.
Projektünk záró rendezvényén a fiatalok megosztották a programok során tapasztaltakat, majd kiscsoportos játékokkal és pizzázással zártuk a napot. A diákok és a pedagógusok egyaránt arról számoltak be, hogy szociális készségeik fejlődtek, érzelmi intelligenciájuk nőtt, és olyan élményekben volt részük, melyek meghatározzák embertársaikhoz való hozzáállásukat. – Olyan akadályokat küzdöttünk le együtt, melyekre kevesen vállalkoznak.

Nézd az embert, ott térdel a körülmények előtt.
Nézd a varázslót, ott térdelnek előtte a körülmények. /ismeretlen szerző/

Gellér Zsuzsanna / a Ki-Látó Ifjúsági Iroda munkatársa

A programot az Új Európa Alapítvány és a MOL támogatja. A program az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet közreműködésével jött létre.