FEHÉRBOT NAPI MEGHÍVÓ
A Fehér Bot Alapítvány sok szeretettel meghívja
Önt és kedves családját, a Hajdúdorogon
2018. október 19-én (pénteken) 16 órától tartandó
Fehérbot Napi rendezvényére
melynek helyszíne:
Móra Ferenc Általános és Művészeti Iskola díszterme.
Cím: Móra Ferenc Általános és Művészeti Iskola
(Hajdúdorog, Tokaji út 5.)
A rendezvény programja:
16 órakor: a rendezvényt megnyitja
Csige Tamás, Hajdúdorog polgármestere
16 óra10 perckor: ünnepi beszédet mond és kitüntetéseket ad át
Dr. Szabóné Bokis Edina, a Fehér Bot Alapítvány elnöke
16 óra 40 perckor: örökzöld slágerekkel szórakoztatja a vendégeket
a hajdúnánási Sláger Expressz csoport tagjai
A szállításánál Támogató Szolgálataink autói állnak ügyfeleink rendelkezésére térítés ellenében.
Rendezvényünkre minden érdeklődőt
szeretettel hívunk és várunk!
Dr. Szabóné Bokis Edina
a Fehér Bot Alapítvány elnöke
2018. augusztus 04-én a Fehér Bot Alapítvány Észak-hajdúsági és Tanyagondnoki Szolgálata megrendezte a már hagyománynak számító Kistérségi Gyermektalálkozóját kis ellátottjai és a munkatársak gyermekei számára. Ismét a hajdúdorogi Görög Demeter Művelődési Ház mozi udvara adott otthont ennek a nem mindennapi rendezvénynek.
Közel 120 gyermeket és hozzátartozóikat tudta vendégül látni a rendezvény, ahol mindenki megtalálta a neki való kellemes, mozgalmas kikapcsolódást. Dr. Szabóné Bokis Edina, a Fehér Bot Alapítvány elnök asszonya - szolgálatvezető asszony köszöntője után, az árnyas fák alatt, önfeledt játékkal vették birtokba a kisebbek a trambulint és a csúszdát, majd bekapcsolódhattak a kreatív foglalkoztató asztalok kínálta lehetőségekbe.
Itt kedvükre hajtogathattak szebbnél-szebb virágokat, színezhették kedvenc mesefiguráikat, ragasztgathattak képeket, de csillámtetoválásra és arcfestésre is sor került.
Később be lehetett kapcsolódni a pónifogatozásba, mely minden gyerkőc kedvence, hiszen tettek a szekérrel egy kört a városban, sőt a pónikat is megsimogathatták.
Miután visszaérkeztek a gyerekek, kezdetét vette a játékos sportversenyek sorozata. Hullahopp versenyben és seprűtáncoltató versenyben vehettek részt, majd sor került a labdaadogató és terelgető, célba dobó sorversenyekre, amit egy jó kis vizes versenyszám, a vízibomba hajító verseny üdített föl a nagy melegben.
A szabadtéri mozgásos játékokkal főként az a célunk, hogy az ép és fogyatékkal élő gyermekek közösen vegyenek részt minden versenyszámban, és felszabadultan együtt élvezzék a játék adta örömöket. Itt főként az elfogadás és az egymásra való odafigyelés kapott nagy hangsúlyt.
Természetesen nem maradhattak el az „édes” nyeremények sem, amit később fogyasztottak el a gyerekek.
Miután a sorversenyek kivették az erőt a gyermekek és az őket segítő felnőttekből, kis pihenő után egy táncházzal zárult a délelőtt programja. A népi gyermekjátékok, így a kígyózók, kapuzók és páros táncok szintén nagy élményt nyújtott kicsiknek és nagyoknak egyaránt. Idő közben elkészült a finom paprikás krumpli ebéd is, aminek elfogyasztása után, baráti beszélgetésekre került sor.
Köszönet illeti a Fehér Bot Alapítvány Észak – Hajdúsági Támogató Szolgálat és Tanyagondnoki Szolgálat segítő munkatársait, Szőke Lászlót és családját a pónifogatozás biztosításáért, majd Ilyés Ilona táncpedagógust, aki arcfestéseivel megelevenítette a gyermekek kedvenc mesehőseit és jó hangulatot varázsolt a népi játékokkal tűzdelt táncházzal.
Egy igazán mozgalmas, jó hangulatú délelőttöt tölthettek el együtt a gyermekek és hozzátartozóik, hisz ez a nap nekik és róluk szólt.
Karcagi Márta / művelődésszervező
A visegrádi Királyi Palota a középkori Magyarország egyik legnagyobb és legpompásabb épületegyüttese volt. A romjaiban is impozáns palotában a szépen rekonstruált termeket, udvarokat bejárva, a korhűen berendezett lakosztályokban időutazást tehettünk a Magyar Királyság fénykorába, a XV. századba 2018. június 22-én, a Fehér Bot Alapítvány ügyfeleivel és dolgozóival.
A palota története röviden:
A palota hosszú és hányattatott sorsa a XIV. század elején, Károly Róbert uralkodása alatt kezdődött. Ekkor költözött a királyi udvar Visegrádra, itt volt a helyszíne 1335-ben a híres visegrádi királytalálkozónak. Nagy Lajos király, jelentős bővítéseket végeztetett és komoly palotává fejlesztette Károly Róbert szerény udvarházát, majd utóda, Zsigmond király idején fejeződtek be az építkezések. A palota igazi virágkora Hunyadi Mátyás nevéhez köthető. Európában Olaszország után először itt és ekkor jelentek meg az első reneszánsz jegyek. Ekkor épült a kerengő a reneszánsz loggiával, a díszlépcső, a kápolna és több díszkút is, köztük az épület leghíresebb dísze, a Herkules-kút, melyet Mátyás király címerei díszítenek.
Az épületet még a Jagelló királyok és Szapolyai János király is használta, de a visegrádi vár török kézre kerülése után a kirabolt és magára hagyott palota teljesen elnéptelenedett és pusztulni kezdett.
A palota kiállításai:
A palota legszebb része az árkádos reneszánsz díszudvar, közepén a híres Herkules-kúttal, amelyből sajnos már nem a bor csorog, mint Mátyás király nagyszabású ünnepségeinek idején, és a kút is csak másolat. Az eredeti megmaradt részek a Kőtárban nézhetők meg. A kút sokunk számára ismerős lehet az 1000 forintos bankjegy hátoldaláról. (A gyermek Herkules feltehetően a király törvénytelen fiára, Corvin Jánosra utal).
A díszudvarból nyílnak a királyi palota kiállítótermei, amelyeket az épületegyüttes építéséhez hozzájáruló uralkodók korának stílusában alakítottak ki. A függőkertként kialakított teraszon a középkorban is használt fűszer- és gyógynövényeket termesztenek, szép kilátás nyílik innen a Palotakertre, melynek közepén egy Zsigmond-kori csorgókút is segít felidézni a középkori hangulatot.
A palota másik ismert műemlékének, a baldachinos Oroszlános kútnak a másolata az emeleti teraszon látható.
A korhűen berendezett konyha mellett a kápolnában találjuk a híres Visegrádi Madonna néven ismert reneszánsz vörös márvány domborművet 1480-ból.
A pincében berendezett kőtárban a már említett dísz kutak eredeti maradványain kívül a palota erkélyének rekonstrukcióját is láthatjuk.
A királyi palotának a XIV. sz. végén kialakult épületegyüttese 3 fő részre tagolódott. Északon a palota kert, délen pedig a ferences kolostor fogta közre a központi épület csoportot. A kaputorony az utcai homlokzat közepén épült. A nagy fogadóudvart, a nagy termeket magába foglaló észak-nyugati, a királyi lakosztálynak helyet adó észak-keleti, a palota kiszolgáló helyiségeit tartalmazó délnyugati és délkeleti szárnyak, valamint a palota kápolna fogták közre. Az udvar déli részét gyalogos lovagi tornákra használták. Az udvar felső részén helyezkedett el a reneszánsz Múzsák-kútja. Innen nyitott lépcsősor vezetett a Kápolnateraszra.
A Visegrádi kettős várrendszert 1250-1260 körül építette IV. Béla király és felesége Laszkarisz Mária királyné, a királynő hozományából.
A vár a hegycsúcsot övező erődítés falakból, két toronyból és egy lakópalotából állt. A későbbi korokban a fővárost idehelyező Károly Róbert király bővítette a várat, s itt került sor az 1335-ös híres királytalálkozóra is.
A várat Luxemburgi Zsigmond idején tovább korszerűsítették, vélhetően ekkor készült el az Asszonyház is.
A Fellegvárat az alsó várral völgyzárófal kötötte össze, mely egésze a Duna partjáig tartott, majd ott őrtoronyban végződött.
A völgyzárófalakon vezetett a középkori, Esztergomból - Budáig tartó út, melyet északon a kapu torony, délen pedig egy kapu zárt le.
Mátyás Király uralkodása idején a várpalota szárnyait teljesen felújították. A várban az évszázadok során több alkalommal is őrizték a Szent Koronát a koronázási ékszerekkel.
A török időkben a vár óriási pusztítást szenvedett el, 1544-ben török kézre került. Ez után felváltva volt a török és a magyar csapatoké, majd legvégül a törökök - miután katonai célra már teljesen alkalmatlanná vált – elhagyták a szinte teljesen elpusztult várat. Nemcsak a vár, hanem a város is elpusztult, újranépesedése hosszú időt vett igénybe. A vár helyreállítása az első törekvések az 1870-es évek elején történtek, s még napjainkban is tartanak.
A palota színes kulturális programoknak is otthont ad, mégpedig a Visegrádi Nemzetközi Palotajátékoknak.
Az épületben ma a Magyar Nemzeti Múzeum, Mátyás Király Múzeuma található.
Közel 60 fős csoportunk kellemesen elfáradva, de élményekben gazdagon érkezett haza.
Karcagi Márta / művelődésszervező
