Hírek

2021. augusztus 17-én a Fehér Bot Alapítvány Esélyegyenlőségi Otthon lakói és a Fejlesztő Foglalkoztató dolgozói, illetve a LÉARE hajdúdorogi körzeti csoportjának tagjai kirándulást szerveztek a Zeleméri templom romhoz.
Vonattal utaztak a résztvevők, akiknek az utazás is nagy élményt jelentett. A Zeleméri templom romnál sok érdekességet láttak és olvasgattak a történetével kapcsolatosan az Árpádkortól napjainkig a megújult és felújított műemléki információs táblák segítségével. A történelmi ismeretek – „időutazás”- után megpihentek a templom rom falainál, majd körbe is járták a romokat.

Az Árpád-kori templom rom a Debrecent Hajdúböszörménnyel összekötő vasúti sín mellett, az út jobb oldalán található. A templomrom egy kunhalmon áll.
Az állomással szemben, a vasúti sín túloldalán, a Zelemér - halmon láthatóak az egykori templom maradványai. Az alföld térségében igen gyakori képződmények a zelemérihez hasonló halmok. Többségüket a Kárpát-medencében még a honfoglalás előtt itt élt népek (szkíták, szarmaták, hunok, avarok) hozták létre temetkezési céllal, őrhelyül és szakrális okokból.
A XIII. század második felében Zelemér újratelepült, majd 1310-20 körül felépült a halmon a ma már csak romjaiban látható késő gótikus, egyhajós, fél nyolcszög alakú támpilléres templom.

A templomhajóhoz nyugat felől egy torony csatlakozott, mely valószínűleg őrtoronyként is funkcionált. A templom keleti részén állt a szentély, melyhez észak felől egy sekrestye kapcsolódott. Feltételezések szerint a szentély a korábbi – a tatárjárás során romba dőlt – templomból maradhatott meg.
A valamikor körülbelül harminc méter magas templomtorony mára már csak tizennyolc méter magasan nyúlik az ég felé, míg mellette az északi falnak egy kis darabja áll dacolva a múló századokkal. 1907 óta a templomrom műemlék. Zelemér középkori templomának romja és az alatta lévő kunhalom, mint helyi jelentőségű természeti érték, 1981 óta védett.

A 2014-es felújítás alkalmával a halomra felvezető lépcsősort teljesen újjáépítették, míg a műemlékhez tartozó telket faoszlopokból álló kerítéssel kerítették körbe, így a látogatók számára körbejárható. A terület parkosítása során őshonos fákat ültettek, illetve kialakítottak egy növénykertet is.
A templom rom falán a két műemléki információs tábla ad betekintést a történelmi múltba.

Szabó Lászlóné / az Esélyegyenlőségi Otthon és a Fejlesztő Foglalkoztató vezetője

2021. július 31-én a Fehér Bot Alapítvány, az Észak-hajdúsági Támogató Szolgálat és a Tanyagondnoki Szolgálat Esélyegyenlőségi gyermeknapot, családi napot szervezett kis ellátottjai és családtagjai, illetve a munkatársak gyermekei számára. Ennek a rendezvénynek a hajdúdorogi Önkormányzat támogatásával a Hajdúdorogi Strandfürdő adott otthont.

Közel 150 főt látott vendégül az alapítvány, ahol mindenki megtalálta a neki való kellemes, mozgalmas kikapcsolódást. dr. Szabóné Bokis Edina, a Fehér Bot Alapítvány elnök asszonya - intézményvezető asszony köszöntője után, Guszti - bohóc, egy bűvész-bohóc, szórakoztatta a jelenlévőket. Zenés, interaktív műsorába bevonta a bátrabb gyerkőcöket, akik tettrekészségükkel és kíváncsiságuk kielégítésével, fürkészték és segítették a varázslás fortélyainak megvalósítását. Guszti – bohóc a műsorszámok végén lufiból állatfigurák hajtogatásával köszönte meg a közreműködéseket a gyerekek nagy örömére.

A délelőtt folyamán kellemes bemelegítő zenés torna vette kezdetét, ahová kicsik és nagyok egyaránt bekapcsolódhattak.
Miután mindenki ráhangolódott a délelőttre, kezdetét vette a sor és váltóversenyek sokasága és az elengedhetetlen seprűtáncoltató verseny.

Közben a Ki-Látó Ifjúsági Iroda munkatársai az árnyas fák alatt különböző vakos játékokkal, (malom, párkereső tapintójáték, kirakós játékok, fűzögető játékok, memória játékok) csalogatták a gyerekeket és a kíváncsi felnőtteket az asztalokhoz. Bekapcsolódhattak kreatív - kézműves foglalkozásokba is, ahol kedvükre színezgethették a szebbnél, szebb mandalákat, mesefigurákat, nyakláncokat és karkötőket fűzögethettek különböző színes magvakból, de csillámtetoválások készítésére is sor került.

A mozgékonyabb gyermekek azonnal birtokba vették az ugráló várat, s közben megérkezett a várva várt Zeusz névre hallgató póniló is, akinek a hátán sok-sok bátor gyermek utazgathatott.

A szabadtéri mozgásos játékokkal az a célunk, hogy az ép és fogyatékkal élő gyermekek és segítőik közösen vegyenek részt minden versenyszámban, és felszabadultan együtt élvezzék a játék adta örömöket. Itt főként az elfogadás és az egymásra való odafigyelés kap nagy hangsúlyt.
Természetesen nem maradhattak el az „édes” nyeremények sem, amit a versenyszámok után kaptak meg.

A sor és váltóversenyek, az ugráló várazás, a különböző mozgásos játékok miután kivették az erőt a gyermekek és az őket segítő felnőttekből, kis pihenő elteltével egy finom ebédre került sor.

Köszönet illeti a Fehér Bot Alapítvány, az Észak – hajdúsági Támogató Szolgálat, a Tanyagondnoki Szolgálat és a Ki-Látó Ifjúsági Iroda munkatársait, Guszti lufi és bűvész bohóc előadóművészt, aki mosolyt csalt a gyerekek és felnőttek arcára, Demeter Diánát, Zeusz névre hallgató pónijával, hisz ők azok, akik megalapozták ennek a rendezvénynek a jó hangulatát.

Egy igazán mozgalmas, jó kedélyű délelőttöt tölthettek el együtt a hajdúsági kistérség gyermekei és hozzátartozóik, hisz ez a nap kizárólagosan csak nekik és róluk szólt.

Karcagi Márta / művelődésszervező

Közel 50 fős csoporttal indultunk el a Fehér Bot Alapítvány ügyfeleivel és munkatársaival a Zemplénbe 2021. június 25-én Boldogkő vára, Vizsoly és a Regéci vár érintésével.
A zempléni táj egyik magányos hegyén áll Boldogkő vára. Állandó programoknak és kiállításoknak ad otthont. Falairól csodálatos kilátás nyílik a látnivalókban gazdag környezetre.

A már helyreállított palota szárnnyal, ciszterna udvarral, az északkeleti toronyban berendezett középkori konyhával, valamint megújult kaputoronnyal, működő csapóhíddal várja nap minta nap a kirándulókat a vár. Itt egy kedves tárlatvezető mutatta be és mesélt archaikus nyelven a vár történetiségéről az 1200-as évektől napjainkig. Boldogkő várában egész évben régészeti- és hadtörténeti kiállítás, pénztörténeti kiállítás, zászló- és címerkiállítás, kovácsműhely és várbörtön, valamint Közép-Európa legnagyobb, a magyar történelem híres csatáit bemutató ólomkatona kiállítása tekinthető meg. A vár és csatajelenetek kis makettjei segítségével bepillantást nyertünk a vár történelmébe.

Kirándulásunk második helyszíne Vizsoly volt, mégpedig a Református Templom és kertje.
Az Árpád-kori Műemlék Templom védett freskóit, valamint az 1590-ben Vizsolyban nyomtatott teljes magyar nyelvű Vizsolyi (Károlyi) Biblia egyik első kiadású példányát tekinthettük meg.
Nagyon látványos volt a Vizsolyi Biblia Látogatóközpont (a Református Betlehem) fogadó épülete. A 2015 szeptemberében megnyílt Mantskovit Bálint Nyomtatástörténeti Múzeum már négy teremben kínál érdekes látnivalókat a történelem iránt érdeklődőknek. A múzeum szerves része a Látogatóközpontnak, ahol korhű nyomdatechnikával és korhű öltözékben próbálhatják ki a Vizsolyi Biblia egy oldalának nyomtatását az érdeklődők.

Ügyfeleink és munkatársaink is nagy odaadással vettek rész ebben a nyomdatechnikai folyamatban. Örök emlék mindenki számára egy-egy ilyen bibliai oldal nyomtatása, hisz az ő kezeik alatt kelt életre.

Kirándulásunk harmadik helyszíne Regéc vára volt.
A Regéci vár, különleges kirándulási célpont, páratlan kilátással a Zemplénre, ahol II. Rákóczi Ferenc fejedelem a gyermekkorát töltötte.
II. Rákóczi Ferenc regéci gyermekéveire ad bepillantást, amely emellett I. Rákóczi György fejedelem korától a Rákóczi-szabadságharc időszakáig a fejedelmi család magánéletével is megismerteti az idelátogatókat. Fáradtságos oda úttal, de annál szebb kilátásban gyönyörködhettek a vártúra résztvevői a Regéci várnál.

Csodálatos élményekkel gazdagodva tért haza kiránduló csoportunk, hiszen a régmúlt néhány történelmi eseményeinek helyszíneire jutottunk el és nem mindennapi látnivalókban volt részünk.

Karcagi Márta / művelődésszervező