2024. július 03-án, a Rózsa utca 18. szám alatt található Hajdúdorogi Tájházat látogattuk meg kis csapatunkkal, ami a XIX. század végi népi építészetet reprezentálja. Korhűen berendezett XIX. század végi paraszti lakóházat láthattunk.
Ez egy nádfedeles, vertfalú lakóépület, melyben egyszerű emberek laktak. Alaprajzi elrendezése alapján háromosztatú. Műemléki védettséget 2000. december 3-óta, míg helyi védettséget 1997-óta élvez itt Hajdúdorog szívében. A tájház állandó kiállítása a XIX. század végi, XX. század eleji paraszti életformát hivatott bemutatni autentikusan berendezett belső terével. Homlokzatát jellegzetes oszlopimitáció díszíti. Nem rendelkezik tornáccal, helyette esővédő óvja a ház ajtaját. A háziállatoktól veréce választja el a belső teret.
Már az ajtón megjelenik a mély vallásosság egy lemez Krisztus kép formájában.
Ahogy belépünk a házba, a város egyetlen fennmaradt szabadkéményes konyhájában, pitvarában találjuk magunkat. A szabadkémény előtt a pitvar gazdagon díszített cserépedényekkel, fali tányérokkal, kancsókkal, köcsögökkel. A kemence szájánál láthatók a nélkülözhetetlen szakajtó kosarak, a kenyérsütőlapát, piszkafa és szivanó (hamukihúzó és egy régi szenes vasaló.
Az első szoba a tisztaszoba szerepét töltötte be, ide került a stafírungba kapott új bútor. A szoba berendezésekor az ágyat a fal mellé helyezték. A székeket a bevetett és mintás ágytakaróval letakart ágy szomszédságába állították. Az ágy mellett bölcső állt. A két ablak közé került a komód, amelyen kegytárgyak kaptak helyet. A tisztaszoba központi helyén állt a támlás székekkel körülvett asztal, mögötte a kanapé. A szoba falára szentképeket, keresztet és órát akasztottak. A helyiség másik fontos sarka a kemence volt.
Padkáján rongyszőnyeg, a sutban birkabőr és falvédő: a gyerekek ugyanis itt aludtak.
XIX. század végi jellegzetesség, hogy a kamra szerepét a hátsó szoba vette át. Itt is helyet kapott egy ágy, egy asztal, a székek és a stelázsi, ahol főző-sütő edényeket, befőtteket, szenteltvizet tartottak. A megterített asztal a vendégeket fogadta.
A lakóház mellett egy melléképület is található, amely korábban disznóólként és fáskamraként funkcionált. A belső telket és a gazdasági udvart egy sövénykerítés választotta el, mely ma is látható. Jelentősége a hajdúsági tájházak között elsősorban a kifejezetten görögkatolikus jellegéből adódik, hiszen a tisztaszobában helyet kapott a Máriapócsi kegykép másolata, de a búcsús tárgyak és az ajtón lévő szentkép is ezt erősítik. Építészeti különlegessége elsősorban a szabadkéményben rejlik, valamint az ajtót átölelő esővédő, valamint annak oszlop-imitációja is növeli értékét.
A tájház épülete és füves udvara népi hagyományokat éltető közösségi rendezvényeknek is helyet ad. Az idelátogatók számára rendszeresen valósulnak meg helyismereti és néprajzi tárlatvezetések az érdeklődők nagy megelégedésére. Köszönjük Gulyás Attila muzeológus ismeretterjesztő és a régi paraszti kultúrát felelevenítő, olykor bennünk is emlékeket felidéző tárlatvezetését, játékos foglalkozását.
2024. június 21-én Budapestre látogatott a Fehér Bot Alapítvány 74 fős csapata.
A kirándulásunk fő célja Dr. Tiba István országgyűlési képviselő úr meghívására a magyar Országház látogatása, bejárása, majd különböző kiállításainak megtekintése, illetve a Budai Vár látványosságainak felfedezése volt.
Az Ország Háza egy igazán impozáns budapesti alkotás, mely 17 éven át (1885-től 1902-ig) épült, Steindl Imre építész tervei alapján. Az építkezés során fontos kikötés volt, hogy a magyar Országház építéséhez csak és kizárólag magyar alapanyagokat használhattak, hazai iparosok és gyártók bevonásával – sőt, a díszítésben is a Kárpát-medencében honos növényvilág köszön vissza. Ezek a kitételek meg is valósultak, mindössze a gránitoszlopokat hozatták külföldről.
Egészen elképesztő számadatokkal is tudott szolgálni számunkra az idegenvezetőnk, miszerint az építéshez nagyjából 40 millió téglát használtak fel, és mintegy 40 kilogrammnyi 22–23 karátos arany díszíti az Országházat. Az épület alapterülete közel 18 ezer négyzetméter, a homlokzaton 90 kőszobor található, az épületen belül pedig további 162 szobrot tekinthetünk meg. A bent futó vörös szőnyeg majdnem 3 kilométer hosszú, 27 kapun keresztül lehet bejutni, és az év napjai számának megfelelően az Országház összesen 365 kisebb-nagyobb toronnyal rendelkezik.
Ami a Ház stílusát és méreteit illeti az alaprajz barokk, a homlokzat a gótika stílusjegyeiből merít, a mennyezeten pedig reneszánsz formajegyek találhatók.
Ahogy az Országháznak minden egyes szeglete gondos tervezés alapján készült, nem véletlen az épület kialakítása sem, amely fontos politikai és történelmi üzeneteket hordoz. A középen kimagasló kupola egyrészt a törvényhozás egységére utal, másrészt – az egykor kétkamarás rendszerben működő országgyűlésnek megfelelően – az alsóház és a felsőház együttes üléseinek adott helyett. A kupola két oldalán kapott helyet az alsóházi és a felsőházi ülésterem, melyek kialakítása teljesen megegyezik, szimbolikusan utalva arra, hogy a két ház egyenlő jogokkal rendelkezett.
Szakképzett idegenvezetőnk mintegy 50 perces, élmény gazdag túrán vezetett bennünket, amely során megcsodálhattuk a világ egyik legnagyobb „parlamentjét”.
A XVII-es városi lépcsőházban, szobrokkal és színes üvegablakokkal teli, aranyozott és díszfestésekkel gazdagított folyosó vezetett a pompázatos főemeletig.
A Díszlépcsőházban is megannyi pazar látnivaló akadt. A mennyezeten Lotz Károly festőművész munkáiban, a tér két oldalán pedig Róth Miksa káprázatosan díszes üvegablakaiban gyönyörködhettünk. Itt található a nyolc gránitoszlop is.
A Főrendiházi ülésterem, ma konferenciák helyszíne. A kiváló akusztikával és többszintes karzattal rendelkező terem szlavóniai tölgyből készült kazettákkal és sűrű aranyozással van díszítve, s a főfalon pompáznak Magyarország uralkodócsaládjainak festett címerei.
A Főrendiházi társalgót Európa legnagyobb kézi csomózású szőnyege mellett régi magyar népcsoportokat és mesterségeket megidéző – a pécsi Zsolnay-gyárban készült – szobrok díszítik.
A Kupolacsarnokban 2000 óta őrzik a nap 24 órájában a magyar Szent Koronát és a koronázási jelvényeket. A magyar uralkodók aranytalapzaton, aranybaldachin alatt felállított szobrait is megnézhettük itt.
Az Országház Látogatóközpontjában látvány és kiállítóterek, kávézó és ajándékbolt várták az idelátogatókat. Így a Látogatóközpont adott helyet a magyar parlamentarizmus kialakulását és az országgyűlések történetét bemutató múzeumnak is, ahol a magyar törvényhozás 1000 éves múltjába tekinthettünk be.
Sétánkat a Budapesti Történeti Múzeum, Vármúzeumában folytattuk, miután a Lánchídon átsétáltunk a budai oldalra.
A Vármúzeum az egykori királyi palota Gellért-hegy felőli szárnyában, történelmi hangulatot árasztó környezetben található.
Az idelátogatók bejárhatták a középkori palota helyreállított termeit, az egykori várkápolnát és gótikus termet, valamint megtekinthetik a múzeum egyedülálló kincseit: a magyar-Anjou címeres selyemkárpitot, a rendkívüli művészi értéket képviselő gótikus szoborleletet, vagy a Mátyás király palotáját díszítő márvány kőfaragványokat is.
A Vármúzeum kiállításai a palotatörténet mellett Budapest történetének meghatározó eseményeit és személyiségeit is bemutatták.
A Múzeumban időszakos kiállítások, a leglátogatottabb helyek mellett, mint a Budavári Palota, további nevezetességek, középkori műemlék épületek, eredeti macskaköves utcák, rengeteg érdekes történelmi látnivaló található a várban.
Ez a csendes, autóktól mentes környezet, valóban igazi felüdülés volt az idelátogatóknak.
Sétánk végső állomása a Hősök tere látványosságainak, szobrainak felfedezése és megtekintése volt. A Világörökség része ez a szabadtéri helyszín, monumentális szobrokkal.
Az emlékmű két félköríves oszlopcsarnokból, illetve egy középső szoborcsoportból áll. Az oszlopcsarnokok mai szobrai csak részben azonosak az eredetiekkel, néhányukat az idők során, történelmi okokból másokra cserélték.
Középen Gábriel arkangyal szobra áll egy 36 méteres oszlopon. Gábriel oszlopa alatt állnak a hét magyar törzs vezéreinek – a hét honfoglaló vezérnek lovas szobrai, élükön Árpád vezérrel.
Az oszlopcsarnokokban a modern Magyarország megteremtésében aktív szerepet betöltő történelmi alakok 2,8 méteres bronzszobrai állnak. Mindegyikhez tartozik egy, a személyhez tartozó kor vagy tevékenység jellemző történelmi jelenetét ábrázoló dombormű is.
A bal oszlopcsarnokban az alábbi szobrok láthatók (Szent István király; Szent László király; Könyves Kálmán király; II. András király; IV. Béla; Károly Róbert király; Nagy Lajos király).
A jobb oszlopcsarnokban az alábbi szobrok kaptak helyet (Hunyadi János kormányzó és hadvezér; Hunyadi Mátyás király; Bocskai István erdélyi fejedelem; Bethlen Gábor erdélyi fejedelem; Thököly Imre kuruc vezér és erdélyi fejedelem; II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelem; Kossuth Lajos).
A két félköríves oszlopcsarnok tetején a Háború és a Béke kétlovas kocsijait, valamint a Munka és a Jólét, illetve a Tudás és a Dicsőség allegorikus bronzfiguráit láthattuk.
A Hősök emlékköve később került ide - a robusztus emlékkövet az I. világháborús hősök tiszteletére helyezték el a téren.
A Budapesti kirándulás nagy élmény volt kis csapatunk számára a hőség ellenére is.
Még egyszer köszönjük Dr. Tiba István országgyűlési képviselő úr meghívását, miszerint megnézhettük az Országház épületét kívül és belül, és szeretnénk köszönetet mondani a kabinetvezetőnek, Veres Tímeának is, aki nagyon sokat segített bennünket, hogy ez a parlamenti séta gördülékenyen, problémamentesen lezajlott!
2024. június 06-án a Hajdúdorogi Helytörténeti Gyűjtemény új állandó kiállításának megnyitó ünnepségén vettünk részt (Karácsonytól - Húsvétig hajdúdorogi népszokások címmel) a Fehér Bot Alapítvány Támogatott Lakhatás lakóival.
A Görög Demeter Művelődési Ház gondozásában lévő közgyűjtemény állandó kiállításának célja a keresztény világ, így Hajdúdorog két legnagyobb ünnepéhez, Jézus születéséhez és kereszthalálát követő harmadnapi feltámadásához kötődő helyi szokásvilág bemutatása.
Köszöntőt mondott az intézmény vezetője Simon Istvánné Valika, Buczkó József címzetes muzeológus, és Horváth Zoltán, Hajdúdorog Város Polgármestere, majd tárlatvezetést tartott Gulyás Attila muzeológus.
„A kiállított tárgyak és a hozzájuk fűződő hagyományok javarészt ismertek, hiszen ma is jelen vannak a családok ünnepnapjaiban, viszont olyan „elfeledett rítussal” is találkozhatnak az ide látogatók, ami ma már nem él elevenen az itt élő közösség körében” – mondta polgármester úr.
