2025. június 20-án Székesfehérvárra utazott közel 50 fővel a Fehér Bot Alapítvány lelkes csapata.
A kirándulás fő célkitűzése az volt, hogy ügyfeleinknek új élményekben gazdag napot biztosítsunk több szép helyszínen.
Az első állomás Székesfehérváron a Bory-vár megtekintése volt.
A Bory-vár egy különleges, változó művészi színvonalú épületcsoport, amelyet Bory Jenő építész és egyben szobrász épített és díszített Székesfehérvárott. 1923-tól nagyjából 40 éven át épült a Múzeummá nyilvánított gyönyörű építmény és park egyben.
Bory Jenő, a tervező építész volt az építésvezető, a pallér, a kőműves is. A vár kazamatájától a kilátótornyokig 30 méter a magassága. Hét torony, harminc kisebb-nagyobb helyiség, köztük három műterem, mindenütt szobrok, képek, régiségek, műtárgyak találhatóak. Érdekesség, hogy a vár alapanyaga beton, amely anyag alkalmazásában úttörő volt.
A várat benépesítette a kortárs művészek, valamint festőművész felesége, Komócsin Ilona, saját műalkotásaival. A műteremben szobor- és képkiállítás tekinthető meg. A százoszlopos udvar árkádja alatt látható gipsz szobrok eredeti változatai az ország különböző településein ma is megtalálhatóak, bronzba öntve vagy márványba faragva. Az udvar hátsó részén, a Kápolnában a Hitvesi szeretet szobra várja a látogatókat.
A vár százoszlopos udvarának körbefutó folyosóin a magyar történelem nagy alakjai, hősök, dalnokok és királyok sorakoznak egészen Álmos vezértől Tinódi Lantos Sebestyénig.
A Bory-vár ma Bory Jenő leszármazottainak tulajdonában van és az általuk létrehozott alapítvány segítségével tartják fent és működtetik a várat az érdeklődők számára. Az épület és a hozzá tartozó gyönyörű udvarrészek, csobogók, kellemes pihenést és kikapcsolódást nyújtottak ügyfeleink számára is.
A Bory-vár után a belvárosban felfedeztük a főtéren az országalmát, a Püspöki palotát, a városnéző kisvonatot és néhány csodálatos a Jezsuiták által épített katolikus templomot ahol megpihentünk. A nagy múzeumi látogatások előtt a főtéren kézműves fagyit is kóstolhattunk.
Következő állomásként a Szent István király Múzeum - Rendházba látogattunk el.
A Szent István Király Múzeum Rendház épülete 2022-ben teljes felújítás követően gyönyörű belső terekkel nyitotta meg kapuit a látogatók előtt. A műemléki védettség alatt álló épületet a mai elvárásoknak megfelelően korszerűsítésen esett át, a megőrzött értékek pedig egy modern fogadócsarnokkal egészültek ki.
Időszaki kiállítások megtekintése:
2024-ben nyílt meg a székesfehérvári Szent István Király Múzeum Rendház épületében a Hadtörténeti Múzeum új kiállítása.
A 18 teremből álló tárlat több mint ezer műtárggyal, látványos idővonallal és sokszínű digitális anyagokkal mutatja be Magyarország hadtörténelmét az oszmánhódításoktól napjainkig.
A kiállításon a különböző korok fegyverei mellett szerepelnek a katonai élet jelképei, mint zászlók, egyenruhák, kitüntetések, valamint a katonák mindennapjait és ünnepeit idéző tárgyak és dokumentumok is. Külön figyelmet kapnak a Hungarikumnak számító huszárság emlékei, az 1848–1849-es forradalom relikviái, valamint a magyar egyenruhák és fegyverek változatos története.
Harmadik állomásként a szemközt lévő Fekete Sas Patikamúzeumba tértünk be melynek történetiségéről az egyik kuratóriumi tag nyújtott előadásával széleskörű történelmi betekintést.
A Fekete Sas Patika 1971-ben szűnt meg gyógyszertárként működni. 1975-ben, az épület és a berendezés szakszerű restaurálását követően, már múzeumként nyitotta meg ajtaját a közönség előtt.
Az első gyógyszerész közvetlenül a törökök alóli felszabadulás első napjaiban, 1688-ban telepedett meg Székesfehérvárott. Sartory János a levéltári adatok szerint Pápáról került a városba. A következő évtizedekben sűrűn változtak a fehérvári patikusok, ám a tulajdonosok gondos munkája nyomán egyre nagyobb értéket képviselt a felszerelés és a gyógyszerkészlet. Így amikor 1745-ben a jezsuiták ezt megszerezték, ezerkétszáz forint vételárat kellett fizetniük, ami akkor igen tekintélyes összegnek számított. 1774-ben elárverezték a patikát, s akkor Valter Ferenc pozsonyi gyógyszerész vette meg a berendezést. 1811-től Braun Ferenc és utódai, a századfordulótól kezdve az államosításig pedig a Lukáts család működtette a patikát.
A több mint kétszáz esztendő eseményei, tulajdonos- és ízlésváltozásai mind nyomot hagytak a bútorzaton és a felszerelésen. Ám az egymást követő patikusok hagyománytiszteletének köszönhetően e hosszú korszak egésze illusztrálható az itt maradt eredeti tárgyak meglepő sokaságával.
A kikészített gyógynövényeket és illóolajokat megillatozhattuk, sőt finom habcsókokat is kóstolhattunk, majd egy - egy kis gyógynövényes verses illusztrációt is kaptunk ajándékba.
A hazafelé úton a pákozdi emlékművet, a Miskahuszár szobrát látogattuk meg.
Budapesttől a Balaton felé tartva, az M7-es autópálya mellett egy 12,5 méter magas szoboróriás ejti ámulatba az utazókat.
A 100 tonna betonból kifaragott Miskahuszár nem csak Magyarország, hanem a világ legnagyobb ólomkatonája címet is bezsebelhette.
Az elképzelés Vlaszák Mihály fejéből pattant ki, és Rohonczi István szobrászművész olyan őrült ötletnek találta, hogy kénytelen volt részt venni benne. A rekordméretű műalkotásnak nem véletlenül kellett ilyen komoly paraméterekkel rendelkeznie, hiszen az akkori legnagyobb katonaszobor Kanadában közel 10 méter magasra nyúlt. 12 év alkotómunka után, a közösségi összefogásnak köszönhetően ma már bárki megcsodálhatja a daliás magyar huszár szobrát. A kész projekt nem csak a nemzeti tudatot erősíti, hanem a világközönség számára is hírt ad a magyar huszárság dicső múltjáról.
A Miskahuszár szobrot 2017. szeptember 29-én avatták fel zenés műsor kíséretében. Az ünnepségen a Honvédség vezérezredese, dr. Benkő Tibor is beszédet tartott. Már az avatás dátuma is árulkodó, hiszen a 1848-as szabadságharc első győztes ütközetének, a pákozdi csatának állít emléket. A szobor elnevezése pedig onnan ered, hogy szeptember 29-e Szent Mihály napját is jelöli.
A Székesfehérvári kirándulás állomásai élményekben és látnivalókban gazdag ismeretekkel bővítették kis közösségünk tudástárát, sőt a közösségi élmény, az egymásra figyelés, összetartás erejét is növelték.
A csapat kissé elfáradva, de vidám hangulatú utazás élményével tért haza.
Karcagi Márta / művelődésszervező
