A Fehér Bot Alapítvány 2019. június 21-én Budapestre szervezett ügyfelei számára kirándulást. A Szépművészeti Múzeum és a Vajdahunyad Várának megtekintése volt az úti cél.
Idegenvezetők segítségével tekintettük meg a Szépművészeti Múzeumban az - Európai művészet 1250-1600 közötti időszak - legszebb olasz, németalföldi, spanyol és más európai művészek alkotásait. Szemezgettünk a legismertebb alkotók által készült festmények között, természetesen nem a teljesség igényével, hiszen az időkorlátaink igen csekélyek voltak a hosszabb tárlatlátogatásra.
A Szépművészeti Múzeum átfogó rekonstrukciójának köszönhetően kivételes alkalom adódott arra, hogy a Régi Képtár állandó kiállítása egy korszerű, a múzeum történetében előzmény nélküli koncepció szerint újuljon meg. Az újrarendezett kiállítás a művészettörténet fő korszakait kívánja bemutatni, kronologikus sorrendben és kisebb földrajzi egységek szerinti tagolásban.
A 2018 októberében megnyíló, Dózsa György úti szárnyban a - 13. századtól az 1500-as évek végéig tartó több mint két évszázad európai művészetét mutatták be. Itt került elhelyezésre a Régi Képtár gótikus, kora- és érett reneszánsz anyaga.
A közel négyszáz darabos válogatásban az itáliai régiók – elsősorban Toscana, Veneto, Emilia, Romagna, Róma és Lombardia – művészete a leggazdagabban reprezentált, de a látogató közönség, kiemelkedő művek során keresztül ismerkedhetett meg a korszak németalföldi, német és spanyol festészetével is. Az új elrendezés lehetővé tette, hogy az egyes iskolák helyi sajátosságairól éppúgy átfogó képet kapjunk, mint az egyetemes tendenciákról vagy a művészeti központok közötti kölcsönhatásokról.
A kiállítás bizonyos pontjain nagy hangsúlyt kapnak az adott korszakot vagy művészeti kört meghatározó, stílusteremtő mesterek: például Lucas Cranach, Raffaello, Leonardo da Vinci vagy El Greco. A tematikus termekben az egyes műfajok, ábrázolási típusok, stílusirányzatok és a műtárgyak eredeti rendeltetési céljának komplexebb áttekintésére nyílt lehetőség. A kiállított festményeket szobrok, metszetek és iparművészeti tárgyak egészítették ki, így nem csak művészeti, hanem kultúrtörténeti összefüggéseket megismerésére is lehetőség nyílott.
A kiállításon való eligazodást teremszövegek, tárgymagyarázatok, rekonstrukciós rajzok, audioguide és multimédia-bemutatók segítették.
A Régi Képtár gyűjteménye itáliai alkotásokban a leggazdagabb: többek között Raffaello, Giorgione, Tiziano, Tintoretto és Tiepolo remekműveit őrzi. A németalföldi festészetet olyan nagymesterek képviselik, mint Petrus Christus, Gerard David.
A Régi Képtár gyűjteményének története szorosan összefügg a magyarországi műgyűjtés történetével. A magyar uralkodók kincseit szétszórták a történelem viharai, így az 1896-ban alapított Szépművészeti Múzeum a magyar főúri és egyházi gyűjtők 18–19. századi kollekcióit egyesítette. Közülük legjelentősebb az Esterházy-gyűjtemény volt, amelynek 1870–1871-es megvásárlásával alakult meg az Országos Képtár, a Szépművészeti Múzeum elődje. A 637 festmény között találjuk Raffaello, Correggio és Boltraffio Madonnáit, 263 holland és flamand képet, valamint a spanyol gyűjtemény javát, Ribera, Murillo, Goya műveit.
A múzeum gyűjteményének nagyszabású külföldi vásárlásokkal való gyarapítására az első világháború után már nem volt többé lehetőség. Azóta jellemzően adományok, valamint az országban maradt magángyűjteményekből való vásárlások jelentették a szerzeményezés fő forrásait. A két világháború között így került a múzeumba Nemes Marcell nagyszerű adományaként El Greco Bűnbánó Magdolnája is.
Két, a 20. század elején még önálló múzeumként működő gyűjtemény az ötvenes években olvadt be a Szépművészeti Múzeumba: a jeles pesti gyűjtő, Ráth György múzeumát és a Zichy Képtár képzőművészeti anyagát ekkor csatolták a Régi Képtárhoz. Manapság szponzorok és finanszírozási programok segítik a gyűjtemény további értékes gyarapítását.
A középkori bazilikára vagy még inkább késő ókori uralkodói paloták aulájára emlékeztető Román Csarnokot is sikerült megtekintenünk, ami egyszerűen lenyűgöző volt.
A Román Csarnok a Szépművészeti Múzeum leggazdagabb belső dekorációval rendelkező tere. Hetven évig elzárva állt a látogatók elől. A második világháborúban sérült csarnokot egészen mostanáig nem állították helyre. Évtizedeken keresztül az intézmény raktár gondjait próbálta orvosolni, zsúfolt, kaotikus állapotokat idézve elő a csarnokban. A tér restaurálására a 2015 és 2018 között került sor, amikor is 2018-ban a helyreállítás követően megnyitották a látogatók előtt.
Budapest legkedveltebb környéke a sok látványosság és a zöld miatt a Városliget és a Hősök tere. A számtalan kikapcsolódási lehetőség és kellemes látnivaló között az ember csak kapkodja a fejét, de van egy építmény, amin biztosan megragad a tekintet. Ez a soktornyú Vajdahunyad vára, melynek a hatalmas romantikus falai mögött a Magyar Mezőgazdasági Múzeum kiállításaival találkozhattunk.
Különös elképzelések születhettek már az épületegyüttes eredetéről és egykori uralkodójáról, de sajnos ki kell ábrándítani a romantikus képzeletű turistákat, mert ezt a hatalmas vár együttest bizony nem király építette és nem is a középkorban épült. Hanem csupán csak 1896-ig kell visszalapozni a kalendáriumban. Ebben az évben egy nagyszabású ünnepségsorozattal és kiállítással ünnepelték a Honfoglalás ezeréves évfordulóját és hazánk kulturális és gazdasági fejlődését, így ezen apropóból született meg a Magyar Mezőgazdasági Múzeum létrehozásának terve is. Az alapító Darányi Ignác földművelésügyi miniszter Budapest Városligetének Széchenyi-szigetén 1907. június 9.-én ünnepélyes keretek között adta át az Alpár Ignác építész által tervezett Vajdahunyad vár épületegyüttesét.
A Magyar Mezőgazdasági Múzeum hazánk mezőgazdasági történetét egy több százezres darabot számláló gyűjteménnyel szemlélteti. Melyek között igazán nagy értéket képviselő eszközök és gépek sorakoznak fel, köztük látható az 1852-es gőzlokomobil. A múzeum jelentős trófeagyűjteménye és a magyar szürkemarha koponyagyűjteménye igazi kuriózumnak számít.
Erről a fantasztikus építészeti remekműről fontos elmondani, hogy a múzeumi funkcióján kívül, hazánk építészettörténetét is reprezentálja. Felsorakoztatja a gótika, a román, a reneszánsz és a barokk építészeti stílusok hazai és európai sajátosságait. Nem véletlenül kapta a Vajdahunyad vár elnevezést, ugyanis az épületsor legkiemelkedőbb része az erdélyi gótikus vajdahunyadi vár mintájára épült.
Felismerhettük a részleteiben a Jáki templom kapuját, a pécsi Székesegyház kápolnarészét, a Gödöllői Királyi Kastély néhány részét, a Szepescsütörtöki Zápolya-kápolnát. A zseniális építész a sok hazai műemlék részlet mellett francia és osztrák építészeti megoldásokat is belekomponált a művébe.
A látványos műemléki védettségű épületek majdnem 15 ezer négyzetméteren terülnek el, így a hatalmas tér és az izgalmas látnivalók garantálták a jó kikapcsolódást. A kiránduló csapat kissé elfáradva, de élményekkel teli nap után érkezett haza.
Karcagi Márta / művelődésszervező
