Helen Kellerre, a „világ nyolcadik csodájára” születésnapján emlékezünk
A Siketvakság Világnapja
1880. június 27. ekkor született Helen Adams Keller az egyesült államokbeli Alabamában, látását és hallását 19 hónapos korában, betegség következtében veszítette el. Hatesztendős koráig családjával sajátos jelnyelv és érintések segítségével kommunikált. Kate Adams Keller, Helen édesanyja minden követ megmozgatott, hogy lányát taníttathassa. Charles Dickens egyik írása kapcsán jutott tudomására, hogy sikeresen tanítottak egy siketvak kislányt a Vakok Perkins Intézetében. A siketekkel foglalkozó Alexandre Bell, a telefon későbbi feltalálója közbenjárásával kerültek kapcsolatba az intézettel, amely frissen végzett hallgatóját, a huszonegy esztendős, szintén látássérült Anne Sullivant küldte a családhoz néhány hónap múlva. Akkor még egyikük sem sejtette, hogy közel ötven éven át elválaszthatatlanok lesznek: Anne tanítóból nevelőnő, társalkodónő lett Helen mellett.
Helen Keller a leghíresebb fogyatékossággal élő személy a világon, aki siketvakként kitüntetéses egyetemi diplomát szerzett. Az Amerikai Vakok Alapítványának munkatársaként több mint negyven esztendőn át dolgozott fáradhatatlanul a fogyatékossággal élő személyek életminőségének javításáért és az ehhez szükséges körülmények megteremtéséért. Tizenkét könyve jelent meg, amelyek közül négyet magyar nyelven is olvashatunk. Számtalan cikket, tanulmányt publikált, elkötelezett aktivistaként rendszeresen mondott beszédeket világszerte politikai, társadalmi, kulturális eseményeken, ahol háborúellenes nézeteit is hangoztatta, valamint a női egyenjogúság és a munkásosztály jogai mellett is kiállt.
Közeli barátság fűzte Mark Twain íróhoz, aki Helent, a világ nyolcadik csodájaként tartotta számon, Anne Sullivant pedig csodatevőként aposztrofálta. Twain mellett helyet kapott a közeli barátok sorában Charlie Chaplin filmrendező-színész, ahogy Alexandre Graham Bell, a telefon feltalálója, a siketoktatási rendszer kidolgozója, de még Roosevelt amerikai elnök is. Helen Keller valamennyi, az élete során regnáló amerikai elnökkel találkozott, és mindannyiukat rávette, hogy fordítsanak jóval nagyobb figyelmet a fogyatékossággal élő személyek oktatására.
Rengeteg elismerése közül a legfontosabb talán az Elnöki Szabadság-érdemrend, amely az Amerikai Egyesült Államok legmagasabb polgári kitüntetése, megemlítendő továbbá a Női Hírességek Nemzeti Csarnokába történő felvétele is. 75 esztendősen tiszteletbeli Oscar-díjban is részesült önmaga megformálásáért az életéről szóló dokumentumfilmben, illetve számos egyetem tiszteletbeli diplomával és díszdoktori címmel tüntette ki. Nevét az Egyesült Államokban kórház is viseli, az alabamai negyeddolláros érmén is láthatjuk képmását, de még Nobel-békedíjra is jelölték.
Anne Sullivan 50 éven át, haláláig volt Helen segítője, 1936-tól pedig korábbi házvezetőnője, Polly Thomson vette át Anne feladatait. Helen Kellert 1968-ban, 88 évesen álmában érte a halál. Hamvait hűséges segítői, Anne Sullivan és Polly Thomson földi maradványai mellé temették.
Hazánkban „Levél a vakokról azoknak, akik látnak” címmel készült Helen Kellerről emlékműsor születésének 125. évfordulója alkalmából, mégpedig a nevét viselő debreceni támogató szolgálat vezetője, Holba Andrea szerkesztésében, Rózsa Dezső ötlete alapján. Az irodalmi és zenés színielőadást Helen Keller életrajzi regénye mellett a vak és gyengénlátó költők, írók antológiájából és egyéb forrásokból állították össze. A színdarabot a Debreceni Színház tűzte műsorára amatőr látássérült előadók szereplésével.
Az igazi boldogság nem abból fakad, ha magunkkal foglalkozunk, hanem abból, hogy átadjuk magunkat egy méltó célnak.
Tölgyesi Bella / a Vakok Világa szerkesztője