2019. október 1-én a Fehér Bot Alapítvány Esélyegyenlőségi Otthon, a Fejlesztő Foglalkoztató és az Esélyegyenlőségi klub tagjaival kirándultunk a Bükkben, ahol megtekintettük a diósgyőri várat és ellátogattunk Lillafüredre is, ahol a Szinva-patak zubogott. Csodálatos élményekben volt részünk, így egy kis történeti áttekintést adunk a várról.
Honfoglalás-kori földvár, nemzetségi kővár
A diósgyőri vár falai a Szinva-patak völgyéből kiemelkedő szikladombra épültek. Anonymus a 13. századi Névtelen krónikás említi, hogy itt már a honfoglalás idején állt egy földvár, amelyet 1241 körül a tatárjárás idején pusztíthattak el. IV. Béla király a tatárjárás után kedvelt hívének, Ernye bánnak adományozta a helyet. Ernye bán fia, István nádor volt az első, ovális gyűrűvel övezett, két kerek toronnyal ellátott kővár építtetője.
Virágzó középkor
A „Lovagkirály”-ként emlegetett Nagy Lajos (1325-1382) 1364-ben nagy birtokrészt csatolt a várhoz, a nemzetségi vár helyén pedig itáliai és dél-francia mintára pompás, négysaroktornyos, gótikus várkastélyt építtetett.
A falakat körülölelő vizesárokkal, négy hatalmas, bevehetetlennek látszó toronnyal, a tornyokat összekötő emeletes lakosztályokkal valamint a korabeli Közép-Európa legnagyobb lovagtermével Diósgyőr vára az ország legszebb és legpompázatosabb erődítménye volt.
Buda, Visegrád és Zólyom mellett Diósgyőr királyi székhelyként akkoriban vált jelentőssé, amikor Lajos a lengyel királyi trónt is elfoglalta. A vadban gazdag bükki erdők szélén fekvő várkastély évente több hónapon át Lajos király kedvenc tartózkodási helyeként szolgált, ahová saját udvartartásával együtt gyakran elkísérte a két királyné is, édesanyja és hitvese. Lengyel királlyá való koronázását is Diósgyőrben ünnepelte Nagy Lajos. A diósgyőri vár falai között olyan fontos politikai események is zajlottak, mint 1381-ben a király velencei háborúit lezáró turini (torinói) béke ratifikálása. A béke külön rendelkezéseként Velence arra is kötelezte magát, hogy függősége jeléül minden vásár- és ünnepnapon a Szent Márk téren felvonja a magyar király lobogóját. A bükki vadászatok fénykora szintén erre az időszakra tehető. Nagy Lajos idejében szarvas, őz és vaddisznó mellett medve és bölény is élt a bükki rengetegben. A várban tartózkodó fényűző udvartartás ellátását nagyszámú vadász, solymász, íjász segítette.
Királynék jegyajándéka
Lajos király halála után Diósgyőr a továbbiakban a királynék javadalma volt. A mohácsi csatavesztésig (1526) hat királyné - köztük Mátyás felesége, Beatrix - jegyajándékba kapott vidéki rezidenciájaként szolgált, ezért is emlegették akkoriban Diósgyőr várát „a királynék jegyruhája”-ként. Mátyás király és Aragóniai Beatrix idejében tovább folyt a vár reneszánsz stílusban történő díszítése. Utolsóként Habsburg Mária, II. Lajos (1516-1526) felesége volt királynéi birtokosa a várnak.
Alkony
A mohácsi csatavesztés után a vár zálogos birtokosok kezére került. Balassa Zsigmond birtoklása idején még történtek erődítési munkálatok, de hamarosan megkezdődött a 300 éven át tartó pusztulás. A XIX. századi festmények, fotográfiák már csak romokat mutatnak. A táj csodálatos szépsége azonban mit sem változott. A diósgyőri naplemente ihlette a tornyok alatt megpihenő Petőfi Sándort is „Alkony” című verse megírására.
Újjáépítés
Több nekibuzdulás után 1962-ben Czeglédy Ilona régész vezetésével kezdődött az a tíz éven át tartó feltárás, amelynek eredményeként rom állapotából került konzerválásra a diósgyőri vár. Alig derékig ért a diósgyőri várrom, amikor 2013-ban a Diósgyőr-Lillafüred komplex kulturális és ökoturisztikai fejlesztése projekt keretében arra vállalkoztak, hogy a vár teljes épületrészeit rekonstruálják.
A műemlékvédelemben úttörőnek számító vállalkozásnak az volt a célja, hogy a vár minél többet eláruljon a történelméről, azokról az uralkodókról, eseményekről, emberi sorsokról, amelyek a vár falaihoz kötődnek. A projekt emellett magában foglalta a Lovagi Tornák Tere és a hozzá kapcsolódó Vásártér kialakítását valamint a lillafüredi függőkert felújítását, új funkciókkal való feltöltését is. A felújított diósgyőri vár átadására 2014. augusztus 30-án került sor, egy évvel később pedig a lovas hagyományőrzők és sportesemények is birtokba vehették a Lovagi Tornák Terét és a Vásárteret. A vár újra megtelt élettel!
Korhű berendezési tárgyak, jelmezes animátorok (idegenvezetők), történelmi játékok, hagyományőrző programok és modern eszközök is segítik az időutazást olyan korokba, amelyek sokkal több titkot és érdekességet rejtenek, mint gondolnánk!
Ezt követően még maradt annyi időnk, hogy a gyönyörű őszi hangulatú időben sétáljunk a színes levelekkel tarkított Szinva-patak partján és megtekintsük az impozáns Lillafüredi Palota Szállót és a vízesést.
Élményekben gazdag kirándulásról tértünk haza és útközben még dalra is fakadtunk.
Karcagi Márta / művelődésszervező
Megvalósítási időszak: 2018.10.01 - 2019.09.30. között
A Fehér Bot Alapítvány 1996-ban jött létre és 2016. december 1-től folytat elemi rehabilitációt. Jelenleg az Észak-Alföldi régión belül Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megyében nyújtja szolgáltatásait. Debrecenben, Hajdúdorogon és Nyíregyházán rendelkezünk helységgel, ahol elérhetők a szolgáltatások minden látássérült számára. Az elemi rehabilitációt ambuláns és otthontanításos formában vehetik igénybe a kliensek. A mobilitásukban akadályozott kliensek számára otthontanításra van lehetőség, ezzel biztosítva a szolgáltatáshoz való hozzáférést.
A projekt időszaka alatt vállalt és teljesített óraszámok, indikátorok számának ismertetése:
| Teljesített óraszám: 2191 óra | Vállalt óraszám: 2170 óra |
| Bevont kliensek száma: 51 fő | Vállalás: 50 fő |
| Új kliensek összesen: 14 fő | Vállalás: 14 fő |
| Együttműködési megállapodás született 6 szervezettel | Vállalás: 6 szervezet vagy intézmény |
| Szakmai konzultáció, rendezvény: 2 db szervezeten belüli és 1 db többi elemi szolgáltatóval közös szervezésben történtek konzultációk és 1 disszeminációs rendezvény, amely a projekt eredményeit kívánta bemutatni az érdeklődőknek. | Vállalás: 4 alkalom |
| Érzékenyítő foglalkozás: 8 alkalommal valósult meg | Vállalás: 7 alkalom |
A kontaktórán kívüli tevékenységek:
- Kreatív foglalkozások: 10 alkalommal valósult meg Hajdúdorogon vagy Debrecenben a kliensek szükségleteihez igazodva. Főként a manuális finommotorikai készség fejlesztése volt a cél, mely önértékelésük és önbizalmuk fejlesztését is szolgálja. A foglalkozás másik pozitívuma, hogy a közösségben töltött idő a társas kapcsolataik kialakulásában személyiségüket is fejleszti.
- Színházi kultúra fejlesztése: az alapítvány 2 éve kapcsolatban áll a budapesti AKKU (Akadálymentes és Korlátlan Kultúráért) Egyesülettel, akik a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházzal működnek együtt. Az AKKU Egyesület az előadást segítő audio narrációs eszközeivel igazi segítséget nyújtott látássérült személyek számára, hogy az előadás élvezhetővé váljon. A színházi előadások 2018 december 1-én (Meseautó) és 2019. május 18-án (Bob herceg) voltak a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházban.
A szolgáltatás ismertté tétele érdekében a nánási tv-ben január hónapban két alkalommal szerepeltünk. A Campus Rádióban (Debrecen) május 3-án mutathattuk be az elemi rehabilitációs projektet. A disszeminációs rendezvényünkre elfogadta a meghívást a Nyíregyházi Televízió.
Vállalás: 2 tv-s és 1 rádiós megjelenés.
Ezenkívül a Hajdúsági Sorstársak
2018 decemberi számában tájékoztatást adtunk az olvasóknak az LSER2018 projektről.
Humánerőforrás:
A projekt megvalósulását 10 munkatárs végezte:
- Munkaszerződés keretében: 4 fő
- Megbízásos jogviszonyban: 3 fő
- Vállalkozási jogviszony keretében: 3 külsős szakember
A szolgáltatásokat az alábbi szakemberek nyújtották:
- 2 fő tiflopedagógus
- 2 fő elemi rehabilitációs szakember
- 2 fő mentálhigiénés szakember
- 2 fő informatika oktató
- 1 fő szociális munkás
- 2 fő klienskoordinátor
A projekt szakmai és pénzügyi irányítását végezte:
- 1 fő szakmai vezető
- 1 fő pénzügyi vezető
A szakmai vezető folyamatosan figyelemmel kísérte, ellenőrizte a szolgáltatások biztosítását, a szakmai tartalom és a dokumentáció területén egyaránt.
A projekt pénzügyi vezetője a projekttel kapcsolatban keletkező bizonylatok tartalmát, szakszerűségét valamint a projektben való elszámolhatóságát ellenőrizte.
A projekt megvalósításában segítséget nyújtottak partnereink:
- Egészségügyi intézmények
- Érdekképviseleti szervezetek
- Szociális szervezetek
- Speciális iskolák
- Debreceni Egyetem - Nyíregyházi Főiskola Hallgatói Esélyegyenlőségi Iroda
- HVSK Alapítvány
A megvalósulást az alapítvány szervezeti egységei is segítették:
- Foglalkozási Rehabilitációs Csoportja. Az elemi és foglalkozási rehabilitáció a legszorosabban együttműködő szolgáltatási egysége az alapítványnak. Az elemi rehabilitáció a társadalmi integráció eléréséhez szükséges első lépcsőfok, amely általában megelőzi – esetleg a foglalkozási rehabilitációval párhuzamosan folyó rehabilitációs szolgáltatást. Kollégáink tájékoztatással, hozzánk irányítással segítették a látássérült személyek elemibe való bekapcsolódását.
- Az alapítvány
Ki-Látó
Ifjúsági Irodája szemléletformáló, érzékenyítő foglalkozásokat tartott integrált oktatási intézményekben, a társadalom különböző színterein, az esélyegyenlőség erősítése és a szolgáltatás népszerűsítése érdekében.
- Támogató Szolgálatok munkatársai ellátottjaik körében nyújtottak tájékoztatást az elemi rehabilitációs szolgáltatásokról, emellett az önálló közlekedésre még nem képes kliensek kísérésével, szállításával segítették a szolgáltatáshoz való hozzáférést.
- Az Esélyegyenlőségi Otthon Támogatott Lakhatásban élő látássérültek az elemi rehabilitációs szolgáltatás keretében sajátíthatták el azokat az ismereteket, amelynek révén alkalmassá váltak önellátó képességük fejlesztésére, önállóságuk megteremtésére.
A 2019. évre fontos célként határozódott meg a humánerőforrás fejlesztése, a meglévő és új munkatársak képzése az FSZK által szervezett moduláris rendszerű képzések keretében, amely 2019. év szeptemberében elindult. Várhatóan több kolléga is részt vesz, mely által a szolgáltatás minősége és szakember ellátottság biztosított lesz.
Eszközbeszerzések keretében az alábbiakat vásároltak:
- Konyhai eszközöket
- Optikai segédeszközöket
- Korszerű informatikai és infokommunikációs eszközöket
- Életvitelt segítő segédeszközöket
- A debreceni telephelyre modern elektromos készülékeket, tankonyhába bútorzatot
A projekt támogatási összege: 13.000.000 Ft volt.
A projekt az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közhasznú Nonprofit Kft. támogatásával valósult meg.
