Hírek

A Fehér Bot Alapítvánnyal és a látássérültekkel kapcsolatos híreket olvashat ezen az oldalon. Itt tájékozódhat arról is, hogy mikor és hol szervezünk a látássérültek számára kultúrális rendezvényeket, ünnepségeket, ahová bárkit szívesen meghívunk.

2017.11.02.

VERSVARÁZS

A Fehér Bot Alapítvány és a Gábor József
Kulturális Alapítvány 2017. november 24-én

délután 14 órakor versmondó találkozót rendez
Versvarázs címmel Hajdúnánáson

a Kőrösi Csoma Sándor Református Gimnázium dísztermében

hajdúnánási-, hajdúdorogi- és hajdúböszörményi
középiskolák és általános iskolák hetedik,
nyolcadik osztályos diákjai számára.
Cím: /Hajdúnánás, Bocskai u. 29./

A rendezvényt támogatja:
Hajdúnánás Város Önkormányzatának Képviselő Testülete

A résztvevők előadnak egy szabadon választott
- a látásról, a látásvesztésről szóló verset
- és egy kötelezően választott verset
- vak költők Óda a fényhez című antológiájából, különös tekintettel Gábor József alkotásaira
- illetve szemezgethetnek a www.irodalmisarok.eu honlapról.

Minden érdeklődőt szeretettel hívunk és várunk!

a Gábor József Kulturális Alapítvány
Kuratóriumának tagjai

2017.11.01.

Szavamat adom közéleti – irodalmi délután

Szavamat adom

A Gábor József Kulturális Alapítvány és a Méliusz Juhász Péter Újkerti Fiókkönyvtára 2017. október 27-én rendezte meg a soron következő őszi Szavamat adom című közéleti - irodalmi délutánját Debrecenben.
A rendezvényt támogatta Hajdúnánás Város Önkormányzatának Képviselő testülete.


Meghívott előadók voltak:
- Korompainé Mocsnik Marianna /Bihari Múzeum vezetője
- Szekeres Gyula /Hajdúsági Múzeum igazgatója
- Angi János /Déri Múzeum igazgatója
A vendégekkel folytatott beszélgetést Rózsa Dezső vezette.

Szavamat adom

Szavamat adom

Dr. Csontosné Skara Ilona könyvtárvezető asszony köszöntője után a bemutatkozást Szekeres Gyula, a Hajdúsági Múzeum igazgatója kezdte.
Tanárnak készült. Neve alapján nem volt köze családjának a szekérgyártás régi mesterségéhez, de nagyapja kerékgyártó volt. A főiskolán, néprajz szakon is tanult, így később néprajz vonatkozású könyve hamarabb jelent meg, mint saját írásai. A múzeumi munkája sokirányú, hiszen pl.: újra össze akarja fogni a Hajdúságot, hogy bemutassa az itt élő hajdúkat, a múltjukat, azok történelmi vonatkozásait.


Ez a múzeum az 1924-es esztendőben jött létre a Bíróság épületében. 100 ezer körül számlálhatóak az itt őrzött tárgyi emlékek, ami papíralapon, hangfelvételeken, írásos emlékeken, tárgyi együtteseken mutatja be a rég múlt időket. Régen zárt világ volt a múzeum létezése, ma már bárki előtt nyitva van a múzeum kapuja. Állandó kiállításokkal állnak nyitva az érdeklődők felé. Raktáraik tele vannak kincsekkel, így ezeket az anyagokat forgatják, hogy minél színesebb világ táruljon az idelátogatók elé. Felnőttként tanított, egyetemre járt és közben publikált is különböző újságokban, amikor elcsábították a Hajdúsági Múzeumba. Szeretett tanítani, de a néprajzban teljesedett ki igazán. Kutat, rendez, és ír. Kedvenc tárgya a Városláda, amely Hajdúhadházról származik, hiszen Hajdúböszörmény címerét találták meg benne. Ez egy óriási kulccsal nyitható, melynek kinyitása nagy élményt jelent az idelátogatóknak, főként a diákságnak. Időszaki kiállításaik is vannak, most egy kívülálló kezdeményezésére Hajdúböszörményből elsz ármazó festőművész munkáit láthatja a nagy közönség, mi több családfakutatásban is munkálkodnak. Régi tárgyak, festmények, írásos emlékek állnak a rendelkezésükre a padlástól a pincéig, s ezekből lehet szemezgetni, következtetni a hozzátartozókra. Nyaranta a díszudvarban írótáborokat szerveznek diákoknak, felnőtteknek, hiszen az épület hangulata lehetőséget nyújt táboroztatásra is.
Szekeres Gyula a Gőgös Gúnár Gedeon című olvasókönyvből a legkedvesebb meséjét hozta el a hallgatóságnak, mégpedig a Gyuri kakas és a gyík történetét.

A következő vendég Korompainé Mocsnik Marianna a Bihari Múzeum vezetője volt. Bányás nagyszülők gyermeke. Német származású, ezért az idegen nyelvek iránti kapcsolata nagyon erős. Szülei az egészségügyben dolgoztak. Palóc földre, Salgótarjánba keveredtek. 25 évet töltött ott, sok féle érzés kerítette hatalmába Mikszáth földjén.

Szavamat adom

1961-ben 1000 értelmiség került a városba. A szülőkkel gyerekként került oda. Sajnos mindig idegenek érezték magukat, hiszen az ott élők szlovákul beszéltek. Salgótarjánhoz kötődik azonban a néprajz, a képzőművészet és az idegen nyelvek szeretete.
Angol - német szakos tanár, majd később néprajzot és múzeumpedagógiát tanult az ELTE-én. 15 évig tanított, majd vádormúzeológus lett. Két évvel ezelőtt hívták a Berettyóújfalui Múzeumvezető posztjára. Kapcsolata a látássérültekkel egy tapintható tárlat, nevezetesen - Romanek Inka festőművész - kiállításának szervezői közreműködésével történt. Elődje Kállai Irén vezető asszony fogadta be ezt a kiállítást, így jó kapcsolat alakult ki a múzeum és a látássérültek között.
A Sóstói Szabadtéri Múzeum is hasonló kézzel fogható tárlatot mutatott be az oda látogatóknak. Itt kézzel fogható tárgyakat is kiállítottak a rég múlt időkből.
A jelenben, a Bihari Múzeum, Sárrét régi világát, életmódját mutatja be a nagyközönségnek múzeumpedagógiai napok keretében. Tabló kiállításokkal járják a településeket, így un. Read-Show keretében jutnak el 21 településre. Mintaprojetjük az - „Iskolai közösségi szolgáltatás gyerekeknek”-, ahol a fiatal önkéntesek kötelező óráikban bepillantást nyerhetnek a Múzeumok világába.
Történetek a bőröndből… címmel új tárlat nyílik a család történetekben. Tárgyak, dokumentumok kerülhetnek elő 20 év távlatából, egy-egy bőröndből, ami az idelátogatóknak megmutatja egy-egy család életútját.
1999-ben ismerkedet meg Székelyföldön Vass Albert műveivel, így a 13 almafa című könyvből hozott részletett a hallgatóságnak.

Szavamat adom

A beszélgetés utolsó vendége Angi János a Déri Múzeum igazgatója volt.
Erdélyből, Csikből származik. Gyermekkorában történész szeretett volna lenni. Felnőttkorára docens lett a Debreceni Egyetemen. Folyóiratok szerkesztőjeként is dolgozott. 2013-ban Kósa Lajos, Debrecen akkori polgármestere kínálta föl neki pályázat útján a Múzeum igazgatói állást.


1902-ben a Református Egyháznak volt indítatása a múzeum kialakítása Debrecenben. Céhes relikviák gyűjteményének kiállítása volt az elképzelés.
Csokonai lakóhelyén nyílt meg az első kiállítás 1905-ben. Bécsben, Déri Frigyes magyar származású gyűjtő keleti műkincsei kerültek kiállításra. Ezt a gyűjteményt és a kastélyt Debrecenre hagyatékozta. Az volt az elgondolása hogy az ifjúság számára hazafias nevelés szempontjából elhozza a sokszínű világot. A világ kultúrájának prezentálása volt a cél.
Az első emeleten a városhoz, a megyéhez kötődő tárgyi emlékek vannak kiállítva. A második emeleten a Déri gyűjteményt láthatja az idelátogató. Ez a gyűjtemény párját ritkítja. A tárgyakon keresztül mutatja meg a világ kultúráit.
A legnagyobb világ szenzációi azonban a Munkácsy Trilógia, illetve a Krisztus Pilátus előtt, és a Golgota című festmények kiállítása. Ezeket a Munkácsy képeket 2015-ben a Magyar Állam a Magyar Nemzeti Bank segítségével vásárolta meg amerikai tulajdonból.

A Múzeum gyarapodását manapság az ásatásokból előkerült Avar kori ékszerek nyújtják. Angi János igazgató úr kötődése a látássérült emberekhez, édesapja által történik, hiszen apja, betegség folytán vakult meg.
Angi János, Faludy György: Haláltánc Balladáját olvasta fel a közönségnek.
Mind három múzeumvezető bepillantást engedett a hallgatóságnak, hogy életútjuk és sokirányú munkájuk folytán megismerhessük a múzeumokban folyó munkát, amit a kívülállók egyáltalán nem vagy nem így ismertek.

Szavamat adom

Karcagi Márta / kuratóriumi tag

2017.10.30.

A Fehérbot Nemzetközi Napja Hajdúdorogon

A Fehérbot Nemzetközi Napját ünnepeltük 2017. október 13-án, a Fehér Bot Alapítvány dolgozói, ellátottai és meghívott vendégei a hajdúdorogi Móra Ferenc Általános és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény dísztermében.

Tiszadob
Tiszadob

A Látássérültek Nemzetközi Világnapja alkalmából rendezett ünnepséget Csige Tamás polgármester nyitotta meg, felelevenítve az előző két hét kulturális eseményeit, amelynek utolsó állomása a Fehér Bot Alapítvány rendezvénye volt.

Tiszadob

A világnap kapcsán polgármester úr az 1920-as éveket említette, miszerint Franciaországból indult ki egy grófnő kezdeményezése, hogy a látók figyelmét felhívja a vak és gyengénlátó emberek közlekedésére, mert veszélynek voltak kitéve a nagy párizsi forgalomban. Kitalálta, hogy egy megkülönböztető fehér bot jelezze őket az utcákon közlekedve. Innen indult ki az a kezdeményezés is, hogy a vak és gyengénlátó emberek a Braille-írás segítségével tudjanak szépirodalmi műveket olvasni. Rámutatott, hogy a látássérültek világnapja egy jel, aminek szimbóluma a fehér bot, mely egyben jelzés a külvilág számára: Segíts, hogy biztonságosan és jól tudjak közlekedni!.

A rendezvény során, a Fehér Bot Alapítvány elnöke dr. Szabóné Bokis Edina ünnepi beszédét követően, - mely összecsengett polgármester úr gondolataival-, az alapítvány logójával díszített emléklap és dr. Szabó Miklós Emlékplakett átadására került sor az alapítvány két dolgozója számára.
A két kitüntetett Balogh Ádám, személyi szállító és Szűcs Mihály karbantartó-zöldségtermesztő.

Tiszadob
Tiszadob

Balogh Ádám, 2009 óta dolgozik a Fehér Bot Alapítvány Észak-hajdúsági Támogató Szolgálatánál. Munkakörében bebizonyította, hogyan kell kulturáltan kommunikálni a kliensekkel, hogyan kell segítséget nyújtani széles körű problémamegoldással, és hogyan kell váratlan helyzetekben gyors és szakszerű megoldást biztosítani.
Magas fokú empátiájával segíti a klienseket fizikális és mentális egészségük megőrzése mellett a társadalomba való integrációjukhoz is.
Tudását, képességeit fejlesztette, továbbképzésen vett részt a minőségi munkavégzés elérése érdekében.
Kollegáival rendkívül jó kapcsolatot alakított ki, gondoskodása és szeretete határtalan, amelyet nagy önfeláldozással ápol.
Szűcs Mihály, kisebb megszakításokkal már 10 éve dolgozik nálunk. Munkaviszonyának nagy részét a Hajdú - Sansz Nonprofit Kft.-nél töltötte, mint karbantartó, valamint zöldségtermesztő, mely munkakörben jelenleg is dolgozik. A Fehér Bot Alapítványnál portásként is tevékenykedett.
Bármely munkakörében adódó feladatokat maximálisan ellátja, megoldja.
Jelenlegi munkakörében, a növénytermesztésben szerzett tapasztalatait kamatoztatva úgy dolgozik a Kút u. 25. szám alatti fóliasátorban, mintha a saját kertjében, gazdaságában nevelné a különböző növényeket.
Misi azon fáradozik, hogy tudásának legjavát adja. A munkához való hozzáállása, precizitása példaértékű és előremutató lehet bárki számára.
Kitüntetésükhöz gratulálunk!

A XI. Hajdúdorogi Kulturális Napok rendezvénysorozat záró programjának és egyben a Fehér Bot Alapítvány ünnepi műsorának közreműködői a hajdúdorogi Móra Ferenc Általános és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény zenei tagozatának növendékei és tanárai voltak Fáczán Gabriella tanárnő vezetésével.

Tiszadob

Színvonalas műsorukban sok tehetséges fiatal növendék kápráztatta el a közönséget. Hallhattunk komoly zenei műveket, furulyán, fuvolán, hegedűn, gitáron, trombitán, zongorán megszólalni, majd tanáraik virtuóz hangszeres játékában is gyönyörködhetett a hallgatóság.

Karcagi Márta / művelődésszervező