Ezúton tájékoztatunk Titeket, hogy a Fehér Bot Alapítvány sikeres pályázatot nyújtott be az Emberi Erőforrások Minisztériuma által megjelentetett IFJ-GY-17-A kódszámú, Alkoss Te is közösséget!
elnevezésű pályázati felhívásra, melynek keretében IFJ-GY-17-A-0034 pályázati azonosítón nyilvántartásba vett Értékes Mindennapjaink
című pályázati projektünk kerül megvalósításra.
A program 2017. október 1. és 2018. április 30. között valósul meg.
A program során megvalósuló tevékenységek:
1. Tájékoztató - Fehér Bot Alapítvány (Debrecen) – 2017 október
2. Klubdélután - Debreceni Művelődési Központ Homokkerti Közösségi Ház – 2017 november
3. Kirándulás - Bánki Tájház és Arborétum – 2017 november
4. Klubdélután - Debreceni Művelődési Központ Józsai Közösségi Ház – 2018. január
5. Klubdélután - Debreceni Művelődési Központ Újkerti Közösségi Ház – 2018. január
6. Klubdélután - Debreceni Művelődési Központ Timárház – 2018 február
7. Kirándulás - Debrecen Nagyerdő – 2018 március
8. Zárórendezvény - Debreceni Ifjúsági Ház – 2018 április
Amennyiben érdeklődsz programunk iránt, kérünk, jelezd számunkra alábbi elérhetőségeink egyikén:
Cím: Fehér Bot Alapítvány, 4024 Debrecen, Kossuth utca 42. szám 4. emelet
Telefon: +36-52-321-145
Mobil: +36-30-688-7923
E-mail: ki-lato@feherbot.hu; kallai.kristof@feherbot.hu
2017. szeptember 20-án az Esélyegyenlőségi klub néhány tagjával Tiszadobra utaztunk, ahol megcsodálhattuk az Andrássy kastélyt és a holt -Tiszát.
Kis csapatunk nagy érdeklődéssel hallgatta a tárlatvezető asszony történeti áttekintését, így általa betekintést nyertünk a kastély 1800-as évekbeli megépüléséről.
A kastély 1880 és 1885 között épült. Tervezője Meinig Arthur volt, akit Andrássy Károly gróf arra inspirált, hogy ötvözze egybe a magyar történelmi romantika legnemesebb építészeti elemeit, elsősorban a vajdahunyadi vár stílusára hagyatkozva.
A kastély kertje a művészi gonddal tervezett és gondozott angol-és francia park volt. Itt híresen szép rózsalugasok voltak telepítve, melyet virágkorában, Erzsébet királyné is megcsodált. Az egykori harmónia legértékesebb hagyatéka, a tiszafa-koszorúba fogott bukszus-labirintus. Ma is bebarangolható.
Érdekessége az épületnek, hogy a 4 évszaknak megfelelően 4 bejárata, 12 hónapnak megfelelően 12 tornya, az 52 hétnek megfelelően 52 szobája és a 365 napnak megfelelően 365 ablakszeme van. Idősebb Andrássy Gyula gróf legnemesebb építészeti örökségünkből merített saját nyaralókastélyának alapításához. Az Andrássyak címere a főbejárat fölötti színes ablakokon látható, míg a padlózatban a terméskőből kiképzett oroszlán címerállatuk a hatalmat, és az erőt jelképezte.
A földszinten található az L alakú gyűjteményes nagy szalon, illetve egy lovagterem. A falakon két nagyméretű, figurális falikárpit, értékes festmények között pajzsok alá tett fegyverbokréták voltak láthatók. A nagy szalon keleti szomszédja a házigazda dolgozó-szobája volt, amelyből a Hímestorony-aljba
rejtett könyvtárkabinet nyílott. A következő terem keletre néz, ez az ún. fekete ebédlő, amelyben gótizáló ollós-székek, más néven Savonarola-székek voltak az asztal körül. Az ebédlő után a reggeliző szobának használható télikert következett a Törcsvári-torony
aljában. A téli kertet kibővítve később idekerült a híres budapesti Andrássy-ebédlő, amelynek szecessziós berendezését és színes ablakait Rippl-Rónai József tervezte. Az eredeti színes felső üvegek ma is láthatók a nagyméretű ablakon. 2002-ben elkészítették a színes ablakok teljes rekonstrukcióját a fellelhető források alapján.(A rekonstrukciót Balogh Tibor képzőművész, a Gyermekváros volt növendéke készítette el.)
A gyűjteményes nagyszalonból nyugat felé nyílt a királyi vendéglakosztály, nappali, hálószoba, öltöző, kabinet (fürdőszoba) térsorral. A királyi hálószoba a "Nebojsza torony" aljába került. A királynéi vendéglakosztály, e fölött helyezkedett el az első emeleten. Tovább kelet felé haladva a grófné és a gróf lakosztálya a földszinti társasági termek felett voltak.
Az ebédlők fölött vendégszobák helyezkedtek el. A kastély északi homlokzata alatt középkori liliomot rajzolva, hatalmas nyírt sövénykert-labirintus készült és szerencsére él ma is. Ebben is egyedülálló az országban a kastély és parkja. A bukszus-labirintusban áll egy szép szobor, a "Leányszöktetés", Fadrusz János munkája. A kastély teljes szélességében, így a sövénykert szélességében, nyiladék vezetett az erdőn át a Tiszáig.
A Tiszadobon élt Andrássyak közül kiemelkedik mindenekelőtt a regényes életű gróf Andrássy Gyula (1823-1890), aki Széchenyi István ifjú barátjaként személyesen vett részt a Tisza–szabályozás monumentális művében. A helybeliek úgy tartják, hogy a kastély csakis azért lett olyan meseszép, mert titkon itt fogadta a gróf a szépséges Erzsébet királynét. A királyné látogatásának emlékére a gróf tölgyfákat ültetett Dob határának vásárterén. Egy-két tölgyfa ma is él még közülük. Az emlékezet szerint a gróf legkedvesebb tartózkodási helye volt Tiszadob.
1945-tel véget ért az Andrássyak története Tiszadobon.
A II. világháború végén román katonai kórházat telepítettek a kastélyba. Az itt elhunyt román katonák ma is a parkban nyugszanak. A kastély állami tulajdonba került. 1950-től a közelmúltig gyermekvárosként működött. A gyermekváros - mely a magyar gyermekvédelem kiemelkedő értékű nevelőiskolája, menedékhelye az elhagyott gyermekeknek - 2007-ben a településen belül egy modern, épület-együttesbe költözött.
1998-tól minden év augusztusában itt kerül megrendezésre a kastélyban a tiszadobi zongorafesztivál. A Zongora Ünnepe Keleten
, című fesztiválon a hazai és a nemzetközi zenei élet legkiválóbb zongoraművészei lépnek föl évről, évre.
Ott létünkkor egy igen neves porcelán gyűjtemény kiállítását is megszemlélhettük, nevezetesen a Herendi porcelánok gyűjteményét.
Főúri pompa az Andrássy – kastélyban…
címmel a látogatók csodájára járhattak ezeknek a remekműveknek.
Csodálatos élményekkel gazdagodva tért haza kis csapatunk, hisz egy régi kort idéző történelmi utazás részesei lehettünk.
Karcagi Márta / művelődésszervező
